52582. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő berendezés kazánok számára

- 2 — ellátott ismeretes túlhevítőknél a nedves gőz az egyik csőfejbe lép be és a túlhevítő csöveken át a másik esőfejbe lép át, hon­nan azonnal mint forró gőz lép ki, mimel­lett a forró tűzgázok övén csak egyszer halad át. Hogy magasabb túlhevítést érjünk el, a "találmány értelmében a két csőfej kamráiba válaszfalak úgy vannak beépítve, hogy a gőz kényszeríttetik, kétszer vagy többször kigyóvonalszerűen az egyik cső­íujből a másikba való áramlására, amiáltal n gőz kétszer vagy többször jut a tűzgázok legforróbb övébe. A két csőfejben elrendezett, a tűzcsöve­ket körülvevő túlhevítő csövekkel ellátott, túlhevítőknél a túlhevítő csövek tömítési lielyei csak a füstcsövek eltávolítása után hozzáférhetők, miértis csurgó túlhevítő csö­vek utántömítése rendkívül körülményes. Ezen okból ily túlhevítőknél is a túlhevítő csövek számára a kihengerlés által való szokásos ceőmegevősítés elvetendő, mert az különösen a csöveknek csurgását elősegítő hosszeltolódását a csőfejfalakban engedi meg. Ezen hátrány megszüntetésére és a túlhevítő csövek és csőfejfalak között való maradandó tömítésű elzárása céljából, a csőfejfalak nyílásaiban egy vagy több gyűrű­alakú hornyot készítünk, amelyekbe a talál­mány értelmében a túlhevítő csövek anya­gát gyűrűs vastagodásokkal ellátott henge­rek segítségével, melyek a csőfalakban hor­nyokat állítanak elő, szorítjuk be, amiáltal főkép a csöveknek a csőfejfalakban való hosszeltolódása akadályoztatik meg hatá­lyosan. Meg kell még jegyezni, hogy is­mertté vált oly csőmegerősítés, melynél a csőfal nyílásaiban egy vagy több gyűrű­vagy csavarmenetszerű horony állíttatik elő, de ezekben nem a falak vagy maguk a csövek, hanem a csöveknek sima henge­rekkel való közönséges kitágításánál és ki­hengerlésénél a csőfalnál lágyabb anyagból való tömítési betétek szoríttatnak be, mi­mellett a csöveknek a csőfalban való hossz­eltolódása ellen biztosítás nem történik. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak foganatosítási példája van föltüntetve, -é.s pedig az 1. ábrán lokomobilkazánon át vett hossz­metszet a gőztúlhevítő metszetével, melynél a belső köpenyben a tűzgázok átvonulásá­nakmegszakítására a belső köpenyben forgó­zár van elrendezve; a 2. ábrán a túlhevítő fölülnézetben, a 3. ábrán a túlhevítő metszete, melynél a tűzgázok átvonulásának megszakítására a belső köpenyben hosszirányban eltolható elzáró szerv van elrendezve; a 4. ábrán a gőznek a túlhevítőben való vezetése sémásan, az 5. ábrán a túlhevítő csöveknek a csőfej­falakban való megerősítése nagyobb lépték­; ben látható. Egy lokomobilkazán (A) füstkamrájába a füstcsövek fölött a (B) túlhevítő van be­építve. Ezen túlhevítő a rajz szerint két gyűrűalakú, kamaraszerű (1) és (2) csőfej­ből áll, melyek közül a fölső a füstkamra­fallal szemben tömítve van, míg az alsó ezen faltól eláll. A két csőfej gőzkamrái egymással a (3) túlhevítő csövek útján van­nak összekötve, melyek a belső csőfejfalak­ban vannak tömítve. A (3) túlhevítő csöve­ken át nyúlnak a (4) füstcsövek, melyek a külső zsófejfalakon kihengerlés és átkarr­mázás által vannak tömítve. A túlhevítő csövek oly módon vannak tömítve, hogy a csőfejfalak nyílásaiban több gyűrűalakú (5) horony van kiesztergályozva vagy kima­ratva, mely hornyokba a (3) túlhevítő csö­vek anyaga be van szorítva. A nedves gőz a (6) csőcsonkon át a fölső (I) csőfejbe lép, az első (I) csőcsoporton át az alsó (2) CBŐ-fej kamrájába áramlik, azután a második (II) csőcsoporton át a fölső (I) csőfejbe, innen a harmadik (III) csőcsoportón át az alsó (2) csőfejbe és végül a negyedik (IV) csőcsoporton át a fölső (1) csőfejbe, mely­ből a túlhevített gőz a (7) csőcsonkon át kilép. Eközben a gőz a legnagyobb hőfok ú­tűzgázok övén kétszer halad át, miáltal túl­hevítésének foka jelentékenyen emelkedik. A gőznek a leírt kigyózó úton való veze­tése céljából az (1) és (2) csőfejek kamrái­ban (8) válaszfalak vannak elrendezve, A két (1) és (2) csőfejen a füstkamra túlhevítő gyűrűs terét beíelé elzáró (9)

Next

/
Thumbnails
Contents