52580. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép a dugattyút körűlfogó tolattyúval

lés vége :a dugattyú egy magasabb helyzetében, tehát későbben fog bekövetkezni; mégpedig annál későbben, mentől nagyobb utat írt le időközben (a kiömlés kezdete óta) -a; tolattyú és így a kompresszió kezdeté* mely a kiömlés végével esik össae, tetszés szerint beállítható, a kompresszió, tehát teteés ^Szeríktil határbk-fcözé|szoríthati5. A 4., SÍ, 6. áforákbáa egy cdy -foganátosítási alak látható, melynél a dugattyútól függetlenül, tisztán a tolattyú a henger falába elhelyezett nyílások fölött való elmozgága használtatik föl,„ nenicsak .a gőzbeömlés, hanem egyszersmint a gőzkiömlés vezérlésére is. A 4. számú ábrában a dugattyú a fölső holtpontban van. Az (a) tolattyú ekkor már lefelé mozogva, nyitotta az (e)> gőzbeömlő csatornát. Az 5. ábra a kiömlés kezdetét, a 6. ábra a kiömlés végét mutatja. A?. 1—6. ábrák egyszerűen működő gépeket tüntetnek föl. Ezeknél a tolattyút a henger nyitott oldaláról lehet legcélszerűbben. mozgatni. A 7., 8. és 9. ábrákban, látjuk ;a találmány alkalmazását kettős működésű gépeknél. A. 7. ábra az 1—3. ábrákban egyszerűen működő gépeknél bemutatott elrendezéseit tünteti föl kettős működésű gépek számára, még pedig oly alakban, melynél a kiömlő nyílások a henger két oldala számára közösek. Ilyenkor a dugattyút — mint ismeretes — oly hosszúra kell készíteni, hogy holtponti állásában éppen a kiömllő nyílásokig érjen. , A. 8. ábra a 4—6. ábrákban egyszerűen működő gépek számára föltüntetett elrendezést mutatják, kettős működésű gépeknél alkalmas alakban. A 9. ábra a 7—8. ábrák keresztmetszetét mutatja. Kettős működésű gépeknél a tolattyú mozgatását legcélszerűbben a 7—9. ábrákból látható módon, a tolattyúnak a mozgató rúddal (i) oldalt, a hengerfalnak nyílásain (k) át való kapcsolásával) lehet megoldani. Az összes bemutatott f oganatosítási alakoknál a gőz be- és kiömlésére szolgáló ^ nyílásokat a henger falában lehet elhelyezni, miáltal a káros térfogat tisztán a dugattyú és födő között hagyandó (d) hézagra szorítható. A káros térfogat tehát az eddig- ismert szerkezeti, elrendezésekkel el nem érhető kis hányada lehet a henger : térfogatnak. A gőz beömlésére (e) és kiömlésére (f) szolgáló nyílások a henger faliában az egész kerületre lehetnek elosztva, miáltal a nyílások a gép tengelyének irányába eső szélessége kicsiny lehet és így a tolattyúnak a nyitásnál és zárásnál csak igen kis utakat kell leírnia. A gőz be- és kiömlés koncentrikus lévén, igen kedvező gőzáramlási viszonyok létesíthetők. Ügy a dugattyú, valamint a tolattyú is, a tömör zárás céljából gyűrűkkel vagy másféle tömítéssel bírhat. A tolattyú akár excenterrel, akár bütykös tárcsával, akár bármiféle. más, tetszés szerinti szerkezettel mozgatható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzgép, melynél a hengeres tolattyú a dugattyú körül, a hengerfal és dugatytyú közé, koncentrikusan van elhelyezve. 2. Az 1. igénypontban védett gőzgép egy. oly alakzata, melynél a tolattyú egymagában csak a gőzbeömlést szabályozza, míg la gőzkiömlést a dugattyú és tolatytyú relatív elmozgása vezérli. 3. Az 1. igénypontban védett gőzgép egy oly alakja, melynél a tolattyú úgy a gőz beömlését, mint kiömlését, a dugattyútól i függetlenül vezérli. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság; nyomdája Budapesten,