52539. lajstromszámú szabadalom • Méhkaptár
— 2 -tirtereb oldalfalait a hatszögalakwak megfelelő lejtősségű (b) és (c) oldalfalak alkotják, ámenek a rajzban föltüntetett módon akként vannak egymásba hornyolva, hogy összeszögeléseiknél kiugró élek ne keletkezzenek, amelyeken a méhek a szögleteken való átmászás közben megsérülhetnének. A legfölső (A) mézürtér tetejét a (d) födőlap, a legalsó (C) ürtér fenekét az (e) fenéklap képezi, míg elülről az összes ürtereket a közös (f) homlokfal zárja el. A (d) födőlap, (e) fenéklap és (f) homlokfal szélessége az ürterek legnagyobb vízszintes méretével egyenlő úgy, hogy több kaptár egymás mellé állításánál úgy fölül, mint alul, valamint a homlokoldalon is teljesen zárt fölületet kapunk. Az így egymás mellé állított kaptárak közt keletkező oldalsó (g) közöket szalmával, szénával vagy más hőszigetelő anyaggal töltjük ki és így telelés ideje alatt a kaptárakat hathatósan védhetjük a téli hideg ellen. Ha csak egy, magában álló kaptárunk van, úgy ezt a téli időben kétoldalról egy-egy (h) oldallappal borítjuk, aniiáltal szintén előállanak a szigetelésre alkalmas (g) közök. Az (A, B, C) ürterek függőleges irányban .szabadon közlekednek egymással, az (A) mézürtér azonban a (B, C) költőtértől a 6. ábrában külön is föltüntetett, Hansemannféle ismert (i) elválasztó deszkával rekeszthető el, melynek (j) rácsozata, mint ismeretes, oly méretű lyukakkal van ellátva, hogy a mézgyűjtő munkásméhek átférnek rajta, a jóval nagyobb méhkirályné azonban nem. Az (f) homlokfalon legalul a méhek be-és kijárására az ismert (k) röplyuk van kiképezve, mely ismert módon a csap körül forgatható (1) ajtócskával van ellátva. A méhek kényelmes be- és kijárása szempontjából a röplyukat lehetőleg a (C) ürtér fenéklapjának egész szélességében képezzük ki. A kaptár hátsó oldalán az (m) karikáknál vagy egyéb fogantyúknál fogva kihúzható hatszögletes (n) ajtók vannak a hasábos ürterekbe beillesztve, melyeken a méhek munkájának megfigyelése céljából ismert módon (o) üvegablakok vannak kiképezve. A kaptár hátsó oldalát legkívülről a (p) födelek burkolják, melyek könnyű eltávolítása céljából egy-egy (q) fogantyúval vannak ellátva és a kaptárhoz két-két foidítóretesszel, vagy más alkalmas módon erősíthetők. A lépkeretek közötti kellő távolság megtartására a keretekbe egyik oldalukon egykét apró (r) szög van beverve, amelyekhez a következő lépkeret hozzáütközvén, a két szomszédos keret között a méhek szabad mozgása céljából szükséges szabad (s) köz áll elő. Az ábrázolt kiviteli alaknál az ürterek (b) oldalfalainak fölső részén az ürterek hossza mentén kétoldalt a (t) lécek vannak alkalmazva, melyek a lépkeretek felfüggesztésére szolgálnak. A keretek fölső (al) léce valamivel hosszabbra van hagyva, mint a hatszög alakja megkívánná, amiáltal kétoldalt (ul, u2) nyúlványok keletkeznek. Ez utóbbiaknál fogva a kereteket a 2. és 4. ábrában látható módon a (t.) lécekre sorban egymásután fölfüggeszthetjük. A keretek fölfüggesztése azonban tetszőleges más módon is történhetik. Az egymással közlekedő (B, C) ürterekbe a 2. ábrában föltüntetett módon (v) kettős kereteket is illeszthetünk, melyek két egymással középső közös oldaluk mentén összefüggő hátszög alakjával bírnak. E közös oldalt nem szükséges kiképezni, a (v) keret eléggé szilárd akkor is, ha a 2. ábrában látható módon csupán a kerületét alkotó lécekből állítjuk össze. A (B, C) ürterekbe természetesen az (A) tér kereteivel azonos kivitelű egyszerű kereteket is helyezhetünk, amint azaz 1. ábrán látható. E célból úgy a (B), mint a (C) ürtér el vannak látva fölfüggesztő (t) lécekkel. A kaptár használata és benne a méhek kezelése hasonló módon történik, mint az eddig ismeretes kaptáraknál. Egymás fölött tetszőleges számú (A, B, C) stb. ürtér képezhető ki és több kaptár is építhető egymás mellé, esetleg közös alapdeszkára. A találmány alapgondolatának megtartása mellett a leírt kiviteli alakon kívül még más változatok is lehetségesek, így pl. a hatszögletes hasáb alakú ürtereket vízszin-