52519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemes fémeket tartalmazó ércek kezelésére
— 2 -képes föloldani a nemes és egyéb fémeket anélkül, hogy más cyanvegyületet kellene hozzáadnunk. A cyanamidból a fölsorolt amid- vagy amidinvegyületek mindegyike könnyen előállítható. így pl. kénsavnak vagy sósavnak a eyanamidra gyakorolt hatása vízelnyelés mellett karbamidot eredményez. Ha 8a cyanamidot thiokarbamiddá, N, Hs guanidinné alakítja át, míg hydrokloridok vagy primér aminek bevezetése által helyettesített guanidineket kapunk. Ily módon egyszerű és olcsó vegyi kezeléssel még számos más amidvegyület állítható elő a cyanamidból. Ebből következik, hogy az oldható amidin vagy amidvegyületekre vonatkozó igényünk az oldható cyanamidoknak valamennyi polymer és isomer módosulásaira és transpozicióira kiterjed. Ezen amidvegyületek hatásának bemutatására példa gyanánt karbamidot veszünk és ezt valamely cyanat, pl. kaliumcyanat oldatához adjuk, azután pedig a keveréket közönböa elektródák között elektrolizáljuk. Néhány perc múlva a keverék olyanná alakul át, amely a nemes fémet alkalikus oldatba átvinni képes. Általánosan ismeretes, hogy a cyanatoknak semmi oldóhatásuk sincs a nemes fémekre és hogy a cyanatoknak a cyanidoldatban való képződése a főforrása azon cyanidveszteségnek, amely a cyanideljárásnál föllép. Ugyanis ha a cyanatokat hosszad ideig hagyjuk állni, vagy oldatban tartjuk vissza, akkor azok ammoniavá és kaliumkarbonattá alakulnak át és a cyanideljárásnál használt mész behatása alatt oldhatatlan karbonátokká (vagy az ércben levő kénsav hatása alatt szulfátokká) válnak úgy, hogy az eredeti cyanid kalciumszulfatok vagy oldhatatlan karbonátok alakjában lesz föltalálható a hányadékban. Minden oxydáló 3zer, amely a nemes fémeknek a cyanidoldatban való gyorsabb föloldása céljából használtatik, a cyanidfogyasztást növeli, mivel cyanat képződésére ad alkalmat, amelynek mennyisége gyakran igen nagy lesz. A vizes oldatban levő cyanatból eddig ném tudták a cyanidot regenerálni vagy visszakapni, ellenben ami fölfedezésünk, vagyis oldható amidinvagy amidvegyületeknek (pl. calciumcyanamidnak) a cyanidtartalmú oldathoz való adása és ezzel kapcsolatban az oldat elektrolyzálása új és olcsó utat nyit arra, hogy a légköri levegő oxygénjének alkalmazásán kívül más módszerek is (pl. a cyanidtartalmú oldatoknak oxydáló szerekkel és old ható halogenvegyületekkel vagy más oxydáló anyagokkal való kezelése (sikeresen legyenek alkalmazhatók a nemes fémeknek tűzálló ércekből, pl. telluridekből, arzenidekből, szulfidokból, vagy más redukáló anyagokat tartalmazó ércekből való kioldására és kivonására, Ezen eljárás áltatában sikerrel használható úgy ellentálló, mint nem ellentálló érceknél is, még pedig előzetes pörkölés nélkül, még ha ezen ércek a fönt fölsorolt tűzálló testeket tartalmazzák is. Az eljárás végrehajtására szolgáló berendezést egy közönséges keverő tartányból áll, amely 4—5 cm. távolságban fekvő elektródákkal van ellátva. Mindkét elektróda szénből, vagy pedig az egyik vasból és a másik szénből készülhet. A positiv elektróda ugyanis nem szenved változást, mivel ennél csak hydrogén fejlődik, tehát ezen elektróda anyagául vas is választható. A negetiv elektródát ellenben célszerű kemény grafitból, vagy más hasonló közömbös anyagból készíteni. A kavarás folytán a tartányban levő anyag állandó keringést végez az elektródák között. A keringést kb. 12 óra hosszáig kell föntartani, hogy az alábbi példákbán leírt eredmény létrejöjjön. Ezen kavaró tartány az elektródákkal együtt a példákban leírt elektrolizáló készüléknek felel meg. Különböző ércek különböző összetélű oldatokat és különböző erősségű áramokat kívánnak. így pl. tellur- vagy arzenéícék kezelésénél a cyananáidoldathoz vagy más cyanvegyületet tartalmazó oldathoz, Vagy pedig a már nem használható cyanidoldathoz oldható halogenvégyületeket adhatunk a következő példákban leírt módon. A cyanvegyületét tartalmazó oldathoz adot halogénvegyület, pL káliumjodld szerepe abban áll, hogy az elektrolyzálás alatt
