52498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrány és szurok olvadékonyságának csökkentésére
— 8 — zelt kátrány vagy szurok végső tulajdonságai olyan határok között változhatnak, amilyenek az elérni kívánt célBak leginkább megfelelnek. A gyakorlatban, ha a kátrányt pl. 10% mangánperoxiddal ós 5% kénsavval kezeljük, úgy járunk el, hogy a kátrányt először fölmelegítjük, hogy eléggé folyós legyen, azután a mangánperoxidot célszerűen poralakban hozzáadjuk és belekeverjük, végül pedig, mialatt a kátrány hőmérséke még olyan alacsony, hogy az illó olajok nem párologhatnak el, pl. 50—60° C. savat adjuk hozzá benső keverés mellett. A hőmérséket most 180° C.-ra emeljük és ezen magasságban tartjuk, míg csak a párolgás igen kis mérvű nem lesz. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez kb. egy órai kezelés után következik be, amikor is a párolgás az utolsó negyedórában az egész anyagnak kb. 7<7o-át teszi ki, mire az anyagot le hagyjuk hűlni. Megjegyzendő azonban, hogy a fönti adatok csak abban az esetben érvényesek, ha előzetesen sem kezelt, átlagos minőségű kátrányról van szó. A hőfok szabályozásával a párolgás mértékét pontosan szabályozhatjuk és elérhetjük, hogy csakis azok az olajok távozzanak el. amelyeket nem akarunk visszatartani. Az eltávozó olajok természetesen összegyűjthetők. Könnyen belátható, hogy azon hőmérsék, amelyre a kátrány a sav, vagy a mangánperoxid és a sav hozzáadása előtt fölhevítjük, jelentékeny változásokat szenvedhet. Némely körülmények között a kátrány hőmérsékét a fönt megadott magasság fölé emelhetjük és az adalékok hozzáadását pl. 1484 C.-nál vagy e fölött végezhetjük. Azonban, mint már említve volt, a savnak magas hőfok melletti adagolása nem célszerű. Ily módon a találmány szerinti kezelés sokkal gazdaságosabban végezhető, mint más eljárásoknál, mivel a kötőanyagban visszatartani kívánt jellemző tulajdonságok fokozása és intenzivebbé tétele által azt 'érjük el, hogy a bizonyos célra szükséges kötőanyag mennyiségét a minimumra csökkenthetjük. Ha az eljárást szurok kezelésére alkalmazzuk akkor, hogy a fölsorolt jellemző tulajdonságok tekintetében ugyanazon eredményre jussunk, a szurokhoz olajat vagy kátrányt vagy mindkettőt kell adnunk, mielőtt azt savval és mangánperoxiddal kezelnénk. Megjegyzendő, hogy a föntebb mondottak csakis olyan szurokra érvényesek, amely előzetesen semmiféle módon sem volt kezelve. Ha a szurok előzetesen már kénsavval való kezelésnek volt alávetve, akkor természetesen a találmány szerinti későbbi általános kezelésnél alkalmazandó sav mennyiségére az előzetes kezelés bizonyos mértékig befolyással lesz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kátrány és szurok olvadékony -ságának csökkentésére, jellemezve azáltal, hogy a melegítés útján éppen csak folyóssá tett kátrányhoz vagy szurokhoz mangánperoxidot és kénsavat adunk és ezen anyagok hozzáadása után, a hőmérsék emelése mellett, a melegítést addig folytatjuk, míg csak a párolgás oly csekély nem lesz, hogy a meglévő anyagból az utolsó 15 perc alatt körülbelül még csak y//, párolog el. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a folyós kátrányhoz vagy szurokhoz először csak mangánperoxidot adunk, azután a hőmérsékét emeljük és kénsavat adunk hozzá, mire a hőmérsék további emélése mellett a melegítést addig folytatjuk, míg csak a párolgás igen csekély nem lesz. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a mangánperoxidot és kénsavat a 2:1 arányban adagoljuk a kátrányhoz vagy szurokhoz. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.