52497. lajstromszámú szabadalom • Marószerszám bemélyesztett pengékkel
— 490 — A pengének mellső lapjára merőleges (p) componens ugyanis a marószerszámnak a forgács dúzzadása folytán beálló rázkódtatásai alkalmával kiemelő hatást gyakorol a pengékre. Ha a kés szöge a súrlódási szögnél kisebb és ennek folytán a súrlódás által visszatartott anyag a kés előtt megdúzzadni kényszerül, akkor az, mihelyt a nyomás a duzzadás folytán akkora lesz, hogy csúszási hézag létesül, kis darabokba lecsúszik. Ezen lecsúszás folytán a pengeél belevág a helyében megmaradt anyagba, ami a maradásnál ismert módon beálló rázkódtatásokat okozza. Ezen rázkódtatások lehetővé teszik azt, hogy az érintőleges metszési ellennyomásnak (p) componense a maró testébe bemélyesztett késeket meglazítsa. Az ellennyomás az élt azon részénél tartja fogva, melynél az a legmélyebben hatol az anyagba; a maró már most visszalengvén a bemélyesztett penge megemelkedik, ami azután akárhányszor ismétlődhetik. Ha azonban az él 25°-nál nagyobb szög alatt hajlik a forgási tengelyhez, az anyag dúzzadása be nem áll, mert ekkor az anyag az élnek mellső lapja mentén eltolódni képes ; ennélfogva a rázkódtatások nem lépnek föl és így nincs többé megadva annak a lehetősége, hogy a (p) ellennyomás emelje a pengét, melyet a penge gerinclapjára ható sugárirányú (s) metszési ellennyomás, melyet az anyagnak a forgács elválasztásakor beálló comprimálása okoz, éppen a rázkódtatások elmaradása folytán mindig egyenlő mértékben tart leszorítva. Míg a pengének mellső lapjára merőleges (p) componens a pengét kiemelni törekszik, 25°-nál nagyobb («) szög esetén azonban a sugárirányú (s) ellennyomás által biztosan legyőzetik, addig az éllel párhuzamos (q) componens a pengét annak fészkében hosszirányban hátrafelé eltolni iparkodik és mechanikai rögzítő elemek segélyével ellensúlyozandó. A mellékelt rajzban a találmány tárgya több foganatosítási alakjában vázlatosan van fölttintetve, ahol is a pengék kölcsönös elrendezésének jobb megérthetősége kedvéért a maróhenger palástja síkba fejtve van rajzolva. Az 1—5. ábrák a szerszámnak egyikeikmaró gyanánt foganatosított alakját láttatják, ahol is: Az 1. ábra a kés előállítására szolgáló nyers acéllamellának elől-, oldal- és fölülnézete. Ezen lamella a kés metszőélének megkezdése számára már a ferde (g) köszörülettel van ellátva. A 2. ábra a kész (c) késnek elől- és oldalnézete. A kés a mellső (h) köszörülettel bír, mely, mivel a kés rövid, csak kevéssé hajlik el a késnek egyenes mellső lapjától. A mellső (h) és a hátsó (i) köszörületnek metszési vonala az (e) metszőélt képezi. A késnek alsó részében a (k) horony van kiképezve, mely pontosan illik az ütközőül szolgáló (d) pecekre (4. ábra). A 3. és 4. ábrák a késfejet az 5. ábrának A—B—C vonalai szerinti metszetben illetve fölülnézetben láttatják. A (q) componens (6. ábra) ellensúlyozására szolgáló (d) ütközők célszerűen rövid peckekből állanak, melyek a maró testének furataiba vannak beillesztve. A 4. ábrában a jobb áttekinthetőség kedvéért a kések fészkéül szolgáló (a) hornyok közül csupán négy, maguk a (c) kések közül pedig csak kettő van föltüntetve. Ezen (a) hornyok a súrlódási szögnél azaz 25°-nál nagyobb szög alatt hajlanak a forgási tengelyen átfektetett, a rajz síkjára merőleges síkhoz. Az 5. ábra a maró félpalástjának a kések csoportosítását föltüntető, síkbafejtett nézete. A (c) kések akként vannak két csoportban elrendezve, hogy a palástnak egyik felén jobbra, másik felén pedig balra hajlóan sorakoznak egymás mellé. Az egy-egy irányban elrendezett azaz jobb- és balmenetű kések száma azonos. Lehet azonban valamennyi (c) kést azonos irányban elrendezni azaz a marószerszámnak csak egyik felét kiképezni, amikor is a (b) szerszámtestben ekkor ki nem egyenlített tengelyirányú toló hatás magának a marógépnek segélyével ellensúlyozandó. A 6. ábra a (c) pengénél föllépő erőviszonyokat szemlélteti távlati ábrázolásban.
