52484. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest

Megjelent 1911. évi junius hó 21-én. MAGY. KIR. SZABADALMI fgjf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52484. szám. II/h. OSZTÁLY. Fűtőtest. SCHRÖDER KÁROLY FŐMÉRNÖK GLEIWITZBEN. A bejelentés napja 1910 j alias hó 15-ike Már ismeretesek központi bádogfűtőtes- | tek, melyeknek egyes tagjai esőalakban összekorcolt részekből állnak. A találmány szerinti fűtőtest abban különbözik ezektől a fűtőtestektől, hogy kovácsolt vascsövekből önmagában zárt tetszés szerinti keresztmetszettel készül, mely csövek fölső és alsó végeiken egymással össze vannak kötve és az eképen képezett fűtőtesttagok gőzkibocsátó helyekkel ellátott harántcsövek által állnak kapcsolatban egymással. Hogy a mindig egy fűtőtesttagot adó, önmagában zárt keresztmetszetű csövek egymással összeköttessenek, a cső vége befelé hajlíthatok, miáltal a tagot létesítő csövek részére összekötő helyek képeztetnek, mimellett azután az összekötés ezeken a helyekeü hegesztés által történik, vagy pedig a csövek oda hegesztett süvegek által köttetnek össze. Az utóbbi esetben a süvegek a csővégek részére csatlakozó toldatokkal vannak ellátva. Az az összeköté8i mód, mely szerint a csővégek az összekötő helyek képezésére befelé hajlítatnak, akkor ajánlatos, ha csak két cső szolgál a fűtőtesttag képezésére és csak egy hegesztősík alkalmazandó. Az odahegesztett összekötő süvegekkel való másik összekötési mód lehetővé teszi, hogy a tagot képező csövek egymástól tetszés szerinti távolságban rendeztessenek el, valamint hogy egyazon süveggel több csövet kössünk össze. A csatolt rajzon a fűtőtestnek mindkét kiviteli alakja példaképen van föltüntetve. Az 1. ábra a fűtőtest előállítására való csöveknek oldalnézete, a 2. ábra elölnézete és a 3. ábra néhány keresztmetszet alakja. A 4. ábra a tagot képező csövek összekötési helyét nagyobb léptékben rajzolva hosszmetszetben és az 5. ábra keresztmetszetben mutatja. A fűtőtest mindegyik tagja két kovácsoltvas, varratnélküli (a) csőből képeztetik. Mint azt az 1. és 4. ábra mutatja, az (a) csövek mindkét végükön meg vannak hajlítva, miáltal a (b) összekötési helyek képeztetnek. Az összekötés e helyeken hegesztés által történik. A tagoknak egymással való összekötésére (c) harántcsövek szolgálnak, melyek az összekötési helyeken az egyes tagokra merőlegesen áthatolnak és a tagok falával hegesztés által vannak összekötve. Hogy a gőz a (c) harántcsövekből az egyes tagok (c) csöveibe beléphessen, mindegyik (c) cső