52454. lajstromszámú szabadalom • Kötélfonálsimítógép

- 2 — VII. ábra a simítódob egy részének na­gyobb léptékű nézete, a VIII. és IX. ábra a borda részben met­szett elülnézete, illetve keresztmetszete, a X. és XI. ábra a borda másik foganato­sítási alakjának hasonló nézete, illetve ke­resztmetszete. Közönséges simítógépeknek üzembe he­lyezésénél a kötőfonalat tartalmazó csévé­ket a (2) állványon alkalmazott (1) orsókra helyezzük. A kötőfonalat a csévéktől a (3) állványhoz vezetjük úgy, hogy minden egyes fonál egy (4) szemen menjen át. A fonalak az első (5) bordán át a simító dobokhoz jutnak, melyek a fonalak mozgás­irányával ellenkező irányban forognak. A fonalak helyes vezetése céljából mindegyik dob mögött egy (5) borda van elrendezve. Miután a fonalak több (6) dobon áthalad­tak, a (7) fürdőbe, innen pedig a (8) hen­gerek között ismét (6) dobokra jutnak és így tovább egészen a gép baloldali (a raj­zon [föl nem tüntetett) végéig. Miután a fonalak az utolsó dobot a dob tengelyéhez képest szög alatt hajolva elhagyták, azokat a gép kevéssé megsodorja és a (10) áll­vány (9) orsóira helyezett (11) csévékre csévéli. E csévékről a fonalakat legömbö­lyítjük és gombolyagokban forgalomba hozzuk. Az eddig ismert gépeknél a (2) állványon alkalmazott (1) orsók száma a (10) állvá­nyon elrendezett (9) orsók számával egyenlő. Jelen találmány szerint azonban a (2) állványon alkalmazott orsók száma a (9) orsók számának kétszerese. Ha pl. a (9) orsók száma (32), az(l) orsóké (64). En­nek megfelelően minden egyes borda két­szer annyi pecekkel, illetve a később le­írandó borda kétszer annyi gyűrűvel van ellátva úgy, hogy az egész gép kétszeres mennyiségű fonalat munkálhat meg. A gép a fonalakat nem egyenként, hanem két fonalat összefoglalva csévéli föl, ami azon­ban az üzemet legkevésbbé sem változtatja meg, minthogy a fonalakat, mielőtt azok a gyárból véglegesen kijutnak, anélkül is át kell csévélni. A találmány lényege tehát abban áll, hogy közönséges kötőfonálsimító gépen annyi fonalat -vezetünk át, melyeknek száma azoknak a csévéknek kétszerese, melyekre a megmunkált fonalat csévéljük úgy, hogy a (2) állvány mindegyik csévé­jéről egy-egy fonalat csévélünk le, a (10) állvány minden egyes csévéjére pedig két­két fonalat csévélünk föl. A találmány tárgyát képező berendezés egyik része a (6) simító dobok. Közönséges gépeknél a simítódobok két-két (13, 13) korongból állanak, mely korongok között a bob tengelyétől egyenlő távolságban és egymással párhuzamosan többnyire szög­vasból álló rudak vannak elrendezve, me­lyek a (6) dob forgása közben éleikkel a kötőfbnalakra kaparó hatást gyakorolnak, Jelen találmány szerint ezek a rudak a négyszögletes keresztmetszetű lapos vas­ból készülnek és egymással nem párhuza­mosak, hanem egymáshoz képest szög alatt vannak elrendezve, amint az V. ábrán a (14 és 15) rudak látható. Ez elrendezés következtében a fonalak hosszirányú moz­gásuk közben oldalirányban ide-oda csúsz­nak úgy, hogy a (14 és 15) rudakat nem koptatják ugyanazokon a helyeken oly mértékben, mint a közönséges gépeknél, melyeknél a fonalak a (6) dobok rúdain barázdákat vájnak, melyek a gép munkáját nagy mértékben megnehezítik. A (14, 15) rudak a (16) szögvasakra vannak csava­rolva, ezek pedig csavarok segélyével' a (12, 13) korongokra erősítve. A találmány szerint a gépen védőleme­zek nyernek alkalmazást, melyek a (6) dobok között azok fölött vannak elrendezve és melyeknek célja, hogy a kötőfonalakról letakarított tisztátlanságokat a már megtisz­tított fonálrészektől távoltartsák. Jelen találmány tárgyánál a fonálve^ zető bordák is új és sajátos módon vannak kiképezve. A bordák ugyanis hengeralakúak és (18) rovatékokkal vannak ellátva, me­lyeket a (19) gyűrűk választanak el egy­mástól. A (19) gyűrűk a hengerrel egy da­rabban készülhetnek (VIII. és IX. ábra) vagy a (20) magra lazán föltolhatok (X. és XI. ábra), mely utóbbi esetben azok oldal-

Next

/
Thumbnails
Contents