52454. lajstromszámú szabadalom • Kötélfonálsimítógép
- 2 — VII. ábra a simítódob egy részének nagyobb léptékű nézete, a VIII. és IX. ábra a borda részben metszett elülnézete, illetve keresztmetszete, a X. és XI. ábra a borda másik foganatosítási alakjának hasonló nézete, illetve keresztmetszete. Közönséges simítógépeknek üzembe helyezésénél a kötőfonalat tartalmazó csévéket a (2) állványon alkalmazott (1) orsókra helyezzük. A kötőfonalat a csévéktől a (3) állványhoz vezetjük úgy, hogy minden egyes fonál egy (4) szemen menjen át. A fonalak az első (5) bordán át a simító dobokhoz jutnak, melyek a fonalak mozgásirányával ellenkező irányban forognak. A fonalak helyes vezetése céljából mindegyik dob mögött egy (5) borda van elrendezve. Miután a fonalak több (6) dobon áthaladtak, a (7) fürdőbe, innen pedig a (8) hengerek között ismét (6) dobokra jutnak és így tovább egészen a gép baloldali (a rajzon [föl nem tüntetett) végéig. Miután a fonalak az utolsó dobot a dob tengelyéhez képest szög alatt hajolva elhagyták, azokat a gép kevéssé megsodorja és a (10) állvány (9) orsóira helyezett (11) csévékre csévéli. E csévékről a fonalakat legömbölyítjük és gombolyagokban forgalomba hozzuk. Az eddig ismert gépeknél a (2) állványon alkalmazott (1) orsók száma a (10) állványon elrendezett (9) orsók számával egyenlő. Jelen találmány szerint azonban a (2) állványon alkalmazott orsók száma a (9) orsók számának kétszerese. Ha pl. a (9) orsók száma (32), az(l) orsóké (64). Ennek megfelelően minden egyes borda kétszer annyi pecekkel, illetve a később leírandó borda kétszer annyi gyűrűvel van ellátva úgy, hogy az egész gép kétszeres mennyiségű fonalat munkálhat meg. A gép a fonalakat nem egyenként, hanem két fonalat összefoglalva csévéli föl, ami azonban az üzemet legkevésbbé sem változtatja meg, minthogy a fonalakat, mielőtt azok a gyárból véglegesen kijutnak, anélkül is át kell csévélni. A találmány lényege tehát abban áll, hogy közönséges kötőfonálsimító gépen annyi fonalat -vezetünk át, melyeknek száma azoknak a csévéknek kétszerese, melyekre a megmunkált fonalat csévéljük úgy, hogy a (2) állvány mindegyik csévéjéről egy-egy fonalat csévélünk le, a (10) állvány minden egyes csévéjére pedig kétkét fonalat csévélünk föl. A találmány tárgyát képező berendezés egyik része a (6) simító dobok. Közönséges gépeknél a simítódobok két-két (13, 13) korongból állanak, mely korongok között a bob tengelyétől egyenlő távolságban és egymással párhuzamosan többnyire szögvasból álló rudak vannak elrendezve, melyek a (6) dob forgása közben éleikkel a kötőfbnalakra kaparó hatást gyakorolnak, Jelen találmány szerint ezek a rudak a négyszögletes keresztmetszetű lapos vasból készülnek és egymással nem párhuzamosak, hanem egymáshoz képest szög alatt vannak elrendezve, amint az V. ábrán a (14 és 15) rudak látható. Ez elrendezés következtében a fonalak hosszirányú mozgásuk közben oldalirányban ide-oda csúsznak úgy, hogy a (14 és 15) rudakat nem koptatják ugyanazokon a helyeken oly mértékben, mint a közönséges gépeknél, melyeknél a fonalak a (6) dobok rúdain barázdákat vájnak, melyek a gép munkáját nagy mértékben megnehezítik. A (14, 15) rudak a (16) szögvasakra vannak csavarolva, ezek pedig csavarok segélyével' a (12, 13) korongokra erősítve. A találmány szerint a gépen védőlemezek nyernek alkalmazást, melyek a (6) dobok között azok fölött vannak elrendezve és melyeknek célja, hogy a kötőfonalakról letakarított tisztátlanságokat a már megtisztított fonálrészektől távoltartsák. Jelen találmány tárgyánál a fonálve^ zető bordák is új és sajátos módon vannak kiképezve. A bordák ugyanis hengeralakúak és (18) rovatékokkal vannak ellátva, melyeket a (19) gyűrűk választanak el egymástól. A (19) gyűrűk a hengerrel egy darabban készülhetnek (VIII. és IX. ábra) vagy a (20) magra lazán föltolhatok (X. és XI. ábra), mely utóbbi esetben azok oldal-