52441. lajstromszámú szabadalom • Csőösszekötés gyors gőzfejlesztő berendezésekhez

8. ábrán látható, rekeszekre osztott egy vagy több (a) vízkamrából áll, mely az 1., 2. és 3. ábrán föltüntetett módon beillesztett (d) elemek egy vagy több csoportjával van ellátva (7. és 8. ábra). A vízkamra vagy vízkamrák fölső részére a 7. és 8. ábrán látható (b) gőztartály erősíthető, melyen a gőzgyűjtés eszközölhető. Ez a gőztartály elhagyható, ha a gőzfejlesztő nincs víztérre] ellátva, vagyis, ha az időszakos és azonnal való gőzfejlesztésre van szánva. A (d) gőzfejlesztő cső (2. és 4. ábra) egyik végén a kerületén elosztott két sor (1) nyílással ellátott (k) fejben és az azzal egydarabban készült vagy ráerősített (j) orsóban végződik. A (j) orsó a fejnek az (a) vízkamra fölfekvési fölületén a (h) süveg és az (i) csavaranya segélyével való megerősítésére szglgál. A (d) csövet másik végén pl. a csavarmenettel ellátott (g) dugasz zárja el, mely a csavarmenet tövében kúpkeresztmetszetű gyűrűs horonnyal látható el. Mint már említve volt, a (d) cső egyszerű hegesztett süveg által • is elzárható. Az (e) bevezető cső mindkét végén nyitott, vagy az egyik végén (f) nyílásokkal van ellátva. A vízkamra rekeszekre osztásának módja a gőzfejlesztés módjától függ. A 7. ábra szerint pl. (víztérrel ellátott tipus) a válaszfal a víz és gőz körfolyamának megfelelően függélyes, vagyis alulról fölfelé nyúlik, a 8. ábra szerint pedig (víztér nélkül való tipus) a rekeszek vízszintesek. Ennek következtében a víz beáramlása és a gőz kiáramlása a vízkamra rekeszeinek megfelelően különböző irányban történik. Az elemek az (a) vízkamrába akár az egyik, akár a másik oldalról illeszthetők be az elem kiképzéséhez képest és aszerint, hogy a csőfej egyik vagy másik irány felé van-e fordítva. Előnyös azonban az elemeknek az 1., 2. és 3. ábra szerint való szerelése, vagyis azoknak hátulról való beillesztése. Az ily beillesztésnek az a nagy előnye, hogy oly elemek alkalmazhatók, melyeknek keresztmetszete vagy külső méretei nagyobbak, mint a csőfej átmérője, pl. az 5. és 6. ábrán föltüntetett keresztmetszetű csövek. Belső hosszirányú bordákkal ellátott elemeknek lokomotivoknál való alkalmazása már ismeretes és a gyakorlatban bevált. Jelen találmány szerint külső hosszirányú bordákkal ellátott csövek nyernek alkalmazást, melyeknek az az előnye, hogy a fémnek ugyanoly vezetőképessége mellett a tüzelőtér által fejlesztett hőt nagyobb mértékben nyelik el. Ennek folytán a vízáram nagyobb vagy állandóbb hőmérsékletű gőzfejlesztő fölülettel érintkezik; a külső bordák úgyszólván hőakkumulátorok gyanánt működnek, melyeknek hevített fölülete nagyobb, mint a víz által hűtött fölületük. A 2. ábrán látható csőfej legnagyobb átmérőjű részén egyetlen rugalmas (o) szorítógyűrűvel van ellátva ezen gyűrű csekély vastagságú résszel van ellátva, úgy hogy az a belső nyomás erősen fölfekvési fölületére szoríthatja, ami által a fém tágulása és meghosszabbodása kiegyenlíttetik. A 3. ábrán föltüntetett csőfej két rugalmas (o) szorítógyűrűvel van ellátva, melyek ugyanúgy működnek, mint az előbbi gyűrű. A szorítógyűrűk ezen esetben egymással szembe vannak fordítva és a (k) fej ellentétes végein vannak elrendezve; az (o) gyűrűk kívül hengeresek vagy kúposak lehetnek. Lehet továbbá az egyik gyűrű kúpos, a másik pedig hengeres is. Amint a 3. ábrán látható, a hengeres csőfejnek és a fölvekvési fölületnek hengeres kiképzésénél az elemet ép oly szorosan lehet a vízkamra egyik oldala felől, mint annak másik oldala felől beilleszteni, föltéve, hogy az elem átmérője annak a mellső oldal felől való beillesztése esetében kisebb mint a vízkamra illesztési felületéé. A beillesztés ily módja következtében továbbá ugyanabban a (k) fejrészben vízszintes irányban több elemet lehet egyesíteni. Ez esetben a fejrész a vízkamrán kívül kamrákra osztotttokkal van ellátva, mely az elemeket alkalmas módon és úgy egyesíti, hogy az egy vezetékben a tokba ömlő vízáram annyi ágra oszlik, a hány bevezető cső el van rendezve abban a kamrában