52412. lajstromszámú szabadalom • Acetiléngázfejlesztő
— 2 — mosó ós tisztító a (13) fedél által zárt, csőalakú (10) tartályból áll, melybe a lyukasztott fenékkel ellátott, a száraz tisztító anyag befogadására szánt (11) betét van helyezve. A betét szitafenekén átmenő (5) csőre a fölső végén zárt (12) cső van borítva, mely alsó végén a (12a) gázkamra gyanánt van kiszéleabítve. A gázkamra alsó pereme lyukasztott és a betét szitafeneke alatt lévő folyékony tisztító anyagba merül. A kémiai tisztító működése a következő: A gáz a gázmosóból az (5) cső (4) nyílásán, melynek a (D) gázmosóban lévő víz felszíne fölött kell elrendezve lennie, az (5) csőbejut, melyből azt a (12) cső a (12a) kamrába vezeti. Ebben a kamarában a gáz a tisztító folyadékon áthatolva a kamara oldalnyílásain kiáramlik és a (11) betét lyukasztott fenekén fölhalmozott száraz tisztító anyagon áthatol, mire tökéletesen tisztított állapotban a (14) csapon a vezetékhálózatba jut. Minthogy a betét fala szintén a tisztító folyadékba merül, a tisztító folyadék egyúttal a kémiai (G) gázmosó folyadéktömítését képezi, mely a gáznak a (11) betét és a külső (10) tartály között való fölfelé áramlását megakadályozza. A gáz az (5) cső (4) nyílásán át nemcsak a kémiai gázmosóba és az (F) tisztítóba áramlik, hanem az (5) cső alsó részén át az (E) gáztérbe is. Amint a berendezésben fönnálló gáznyomás a gázt a gáztérbe leszorítja, a beáramló gáz a gáztérben lévő vizet a (6) csövön át a gáztér fölött elrendezett (E') víztartályba szorítja. Minthogy az állvány és a gázfejlesztő egymással közlekedő edényeket alkotnak, az öblítőrendszer szerint berendezett (B) gázfejlesztőben a vízszín szintén csökken. Az (5) csőnek a gázmosó alatt lévő része azonkívül a nedves gázból képződő kondenzvíz levezetésére is szolgál; a víz a (4) nyíláson az (5) csőbe ömlik. A tisztitó folyadékot tartalmazó kémiai gázmosóba még a kondenzvizet elvezető (15) túlfolyató cső nyúlik, mely a. (D) gázmosón áthalad és alsó végével az (E) gáztérben lévő folyadékba merül úgy, hogy a kémiai gázmosóban képződő kondenzvíz is a gáztérbe folyhat le. A (15) csőre a (17) cső van tolva, melyet fölső végén a (16) csavaranya a (15) csövön rögzít és tömít. A (17) cső a (6) közlekedő csőben annyira lefelé nyúlik, hogy alsó vége csak akkor emelkedik a gáztérben lévő tömítő víz fölszíne fölé, ha a berendezésben fönnálló nyomás a legnagyobb megengedhető értékét elérte és a gáz a vizet a (17) cső vége alá mozdította. Ennek a túlnyomásnak elérésénél a gáz a (17) csövön és a hozzá kapcsolt (18) ajakszelepen a szabadba áramlik. Minthogy a gáz a belső (15) cső ós a külső (17) cső között lévő szűk gyürűalakú téren halad át, a gáztérből vizet magával nem ragadhat. Ha a (14) csapot zárjuk, a berendezést a levegőnek a frissen töltött gázfejlesztőből való kihajtására is használhatjuk. A jelen találmány szerint tehát a (D) gázmosó, a kémiai (G) gázmosó, az (P) tisztító, az (E) gáztér és a tömítő (E') víztér oly módon vannak a (B) gázfejlesztőtől elkülönített és azzal összeköthető (A) állványban egyesítve, hogy a gázmosók és a gáztisztító az állvány fölső részében, a gáztér és a fölötte levő tömítőtér pedig az állvány alsó részében vannak elhelyezve, továbbá, hogy az állvány fölső részében elhelyezett berendezéseket az állvány alsó részében lévő berendezésekkel egy vagy több túlfolyató cső köti össze, mely csöveken a fölső részben összegyülemlő összes folyadékfölösleg az alsó részbe folyhat le. Ennél az elrendezésnél az egyes berendezéseknek egymáshoz képest elfoglalt helyzete előre meg van határozva, minek következtében az összegyülemlő kondenvíz nyomáscsökkenést egyáltalában nem okozhat. A gázt a gázfejlesztőből az állványba vezető (3) csőbe a (7) csap van iktatva, melynek segélyével a (3) csövet elzárhatjuk, ha a gázfejlesztőt az állványtól el akarjuk választani. Ezt a műveletet, mely biztonság szempontjából a berendezés kezelésének egyik legfontosabb művelete, a (C) víztartályon alkalmazott (9) ütköző oly módon eszközli, hogy a csapnak (8) fogantyúja a csap nyitott helyzeténél az ütköző alatt
