52388. lajstromszámú szabadalom • Téglavetőgép

SZABADALMI LEÍRÁS 52388. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Téglaver őgóp. WELZ JACOB GYÁROS PASSAUBAN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 23-ika. Elsőbbsége 1909 november hó 5-ike. Jelen találmány oly gépre vonatkozik, melynél szektorszerű verők a minden oldalon zárt tartályban előzetesen kevert anyagot az egész tömegből ismert módon egy (aláhelyezett formába verik. Ismeretes már oly berendezés, melynél a téglaszalag mélyebben fekvő forma fölött szalagsajtóból kilép és melynél vízszintes tengely körül lengő verő ezen szalagból ia szükséges nagyságú darabot leveri és egyúttal az aláhelyezett formába beveri, miáltal az előállítandó kő a végleges alakot kapja. Ezen ismert munkafolyamattól a következőkben leírandó gép működése abban különbözik, hogy előzetes sajtolás egyáltalában nem történik. A közönséges keverő tartályban előrehaladó anyagot különleges verők, me- j lyek új mjódon ia keverő térbe lengnek és j a formálatlan tömeget megragadják, a tar- j tály alatt lévő formaberendezésekbe nyom- ; ják. A mellékelt rajz ily téglaverő gépfo- 1 ganatosítási alakját ábrázolja. Az 1. ábra egy verőkarral ellátott gép hossz- ( metszete a lényeges részekkel, a j 2. ábra ennek keresztmetszete, a j 3. ábra a verőkar fölülnézete, a | 4. ábra két verőkarral fölszerelt gép keverőterének hosszmetszete, az 5. ábra két verőkar hajtóművét mutatja. 1 Az (a) állványon nyugvó, minden oldalról zárt, szekrényalakú (b) keverőtérbe, mely fölső részén esetleg hengeres is lehet; a földolgozandó anyag (agyag vagy hasonló) a (c) tölcsér en át jut be. A bevezetett anyag ismert módon kevertetik és a (b) verőtérbe lefelé szállíttatik. A verőtérbe oldalról egy vagy több szektoralakú (e) verőkar leng, melyek az előzetesen kevert anyagot, amint már említettük, az (f) rostélyon át a többrészű verőformákba verik. A forgáspontja körül lengő (e) verőkart a (k) forgattyúmű és az (i) emelőkar föl- és lemozgatja. A verőkar munkaközben az előzetesen kevert formálatlan anyag egy részét magával viszi és a rostélyon át a (g) formakeretbe nyomja. A (h) rudazatot és az (i) emelőkart egymással a forgatható (1) hüvely köti össze, mely az (i) emelőkarban van ágyazva és melyben a (h) rúd szabadon eltolódhat. A (h) rúdon alkalmazott (m) ütközőgyűrűk az (1) hüvelyt és vele együtt az (e) verőkart magukkal viszik. Ily módon az (e) verőkarok csak időszakosan mozognak; löketük és útjuk a két (m) ütközőgyűrű átállítása által tetszőlegesen változtatható. Nagyobb téglák előállításánál jobban kilengnek, kisebb téglák készítésénél pedig kevésbbé.