52385. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás explóziós mótorok erőgépeihez

ben fönnálló középnyomás nagysága inga- 1 dozik, nevezetesen a gép terheléséhez képest a tüzelőanyag szivattyúja a szabályozó hatása alatt a hengerbe kisebb-nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot vezet be és ennek megfelelően az elégési középnyomás j a terheléshez képest különböző löketeknél i különböző. Ennek folytán azonban a nyomó- | levegőtartály és a munkahenger között fönnálló nyomáskülönbség isváltozik és minthogy az időegységben átáramló levegő mennyisége ettől a nyomáskülönbségtől I függ, állandó szelepnyitási időtartamnál a nyomólevegőtartályból a munkahengerbe átáramló levegő mennyiségének is változónak kell lennie. Ennek következménye pedig a nyomólevegőtartályban fönnálló nyomás ingadozása. Ha pedig a tartályban fönnálló nyomás ingadozik, a tartály és a kompresszor között levő nyomáskülönbség is változó, tehát a tartályba az időegységben nem áramolhat egyenlő mennyiségű nyomólevegő. Ebből kitűnik, hogy, ha a kompresszor állandó teljes terheléssel működik és a levegőt a kompresszorból a nyomólevegőtartályba átbocsátó és a tartályból a munkahengerbe vezető szelepek nyitási időtartama és keresztmetszete állandója nyomólevegőtartályban állandó nyomást föntartani lehetetlen. Hogy a kompresszor jó hatásfokkal (teljes terheléssel) működjék, ennek dacára azonban. a nyomólevegőtartály kárba ne vesszen, ezen találmány szerint a nyomólevegőfölösleget a munkahengerbe vezetjük, hol munkateljesítés közben ismét expandál. E célból a levegőt a tartályból a munkahengerbe bocsátó szelepet a tartályban fönnálló nyomás hatása alá helyezzük úgy, hogy a szelep a tartályban fönnálló nyomás növekedésénél több, annak csökkenésénél pedig kevesebb nyomólevegőt bocsát a hengerbe. Emellett az, hogy a légszivattyú az explóziós erőgéptől független-e vagy nem, közömbös. Egyidejűleg a tüzelőanyagnak a gép bevezetését ismert módon a szabályozó befolyásolja úgy, hogy az egész szabályozási folyamat a következő módon megy végbe: Ha pl. a tartályban levő nyomás növekedik, a nyomólevegőt átbocsátó szelep hosszabb ideig marad nyitva úgy, hogy a hengerbe több nyomólevegő jut. Ennek következtében a gép először nagyobb fordulatszámmal működik, hogy a szabályozó a tüzelőanyag-, illetve gázszivattyút kisebb szállítandó mennyiségre állítja be, míg a gép ismét rendes fordulatszámmal nem működik. Ha a tartályban levő nyomás csökken, a folyamat ellenkező módon megy végbe. Az eljárás oly módon foganatosítható, hogy valamely hengerben a tartályban fönnálló nyomás hatása alatt álló dugattyút rendezünk el, melynek mozgását rudazat a nyomólevegőszelep vezérműjének megfelelő részére, pl. bütykös vezérműnél a bütyökkorongra, kilincses vezérműnél a kilincsre, gördülő emelős vezérműnél az egyik gördülő emelőre ismert módon visz át. A mellékelt rajz ily elrendezésnek kilincses vezérműnél való foganatosítását ábrázolja. Az (a) az explóziós gép hengere, (b) dugattyúja, (c) a nyomólevegőt bebocsátó szelep, melyet ennél a foganatosításnál a (d) szeleporsóval kapcsolódó (f) emelő működtet. Az (f) emelő a szelep süvegében van ágyazva és azt a fölső végénél a (k) himba által vezetett (h) excenterrúd az (i) kilincs útján működteti. Az (i) kilincs alsó végével az (l) emelőre támaszkodik, mely a szelep süvegében van forgathatóan ágyazva és az (m) rúd útján az (o) dugattyú befolyása alatt áll. Az (o) dugattyú alsó fölületére a nyomólevegőtartályban fönnálló nyomás, a dugattyú fölső fölületére pedig rúgó hat. Ha a tartályban levő nyomás növekedik, az az (o) dugattyút fölfelé szorítja, minek folytán az (i) kilincs jobbra forog el úgy, hogy a nyomólevegőt bebocsátó szelep hosszabb ideig marad nyitva. Ha a tartályban levő nyomás csökken, az (o) dugattyú lefelé mozog, az (i) kilincs balra forog és az (f) emelőből korábban kapcsolódik ki úgy, hogy a nyomólevegőt bebocsátó szelep rövidebb ideig marad nyitva.