52383. lajstromszámú szabadalom • Állítható szikrafogó lokomobilok és hasonlók részére

Megjelent 1911. évi junins l ió 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52388. szám. V/c. OSZTÁLY. Állítható szikrafogó lokomobilok és hasonlók részére. TRISCHLER JÓZSEF FERENC FÖLDBIRTOKOS NÉMETBOLYON. A bejelentés napja 1910 junius hó 11-ike. Jelen találmány tárgya szikrafogó-készü­lék, mellyel egyszersmind a léghuzam is szabályozható. Előnye a készüléknek az egyszerű, olcsó kivitel és nagy üzembiz­tonság. Mellékelt rajzon függélyes keresztmet­szetben látható jelen találmány egyik példaképpeni kiviteli alakja. Az (a) kürtő, mely a lokomobil vagy egyéb kazánszerkezet füstszekrényével köz­lekedik, fölső (b) részén kiszélesedik. Ezen szélesedő részben lefelé irányított (f, e) kúpos tányérok vannak elrendezve, melyek szélükön ugyancsak lefelé irányított (f, e') iitköző-karimákkal bírnak. A (b) rész fölső (c) nyílása az (a) kürtőcsőnél valamivel na­gyobb átmérőjű és benne (d) cső van föl-és lemozgathatóan elrendezve. A (d) cső­höz (j) rúdakkal (h) mozgatórúd van erő­sítve, mely (i) fogaskerékkel ismert módon föl- és lemozgatható. Az alsó (f) tányér középen (h) rúd át­ereáztésére (g) nyílással bír. A fölső (e) tányér középen nagyobb (e") nyílással bír, melyen át a füstgázok is haladnak. A (d) cső legalsó helyzetét (k) karima szabja meg. Az (e, f) tányérok a kürtőrészhez bár­mely ismert módon lehetnek rudakkal, vagy lapos vasakkal megerősítve. A készülék működési módja az eddigiek alapján a következő: A füstgázok az (a) csövön haladnak fölfelé és az első (f) tá­nyér által eredeti irányuktól eltereltetnek, miközhen természetszerűen neki ütődnek az (f) karimáknak úgy, hogy az el nem égett izzó széndarabkák sebességüket vesztve lehullanak. A füstgázoknak egy része a (b) tér fala mentén halad végig és bele ütközik a (b) térbe benyúló (d) cső alsó (d') végébe; innen lefelé terelődik és az ábrán látható. A nyilak irányában lép­nek be a (d) cső belsejébe, hogy onnan a szabadba távozzanak. A füstgázok másik része a (B) nyilak irányában haladva az (e, f) tányérok között halad és az (e) tá­nyért súrolja. Neki ütközik az (e') peremek­nek és végül az (e") középnyíláson át ha­lad fölfelé. A fölső tányér az alsónál nagyobb át­mérőjű úgy, hogy a (b) tér fala mentén haladó gázok az (e) tányér külső (e') kari­májába bele ütköznek. A füstgázok útja, valamint a léghuzam nagysága a (d) cső sülyesztése, illetve emelése által szabá­lyozható. Világos, hogy minél mélyebben áll a (d) cső, annál több füstgáz fog a két tányér között keresztül haladni és annál kisebb lesz a keletkező léghuzam. A (d)

Next

/
Thumbnails
Contents