52383. lajstromszámú szabadalom • Állítható szikrafogó lokomobilok és hasonlók részére
Megjelent 1911. évi junins l ió 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52388. szám. V/c. OSZTÁLY. Állítható szikrafogó lokomobilok és hasonlók részére. TRISCHLER JÓZSEF FERENC FÖLDBIRTOKOS NÉMETBOLYON. A bejelentés napja 1910 junius hó 11-ike. Jelen találmány tárgya szikrafogó-készülék, mellyel egyszersmind a léghuzam is szabályozható. Előnye a készüléknek az egyszerű, olcsó kivitel és nagy üzembiztonság. Mellékelt rajzon függélyes keresztmetszetben látható jelen találmány egyik példaképpeni kiviteli alakja. Az (a) kürtő, mely a lokomobil vagy egyéb kazánszerkezet füstszekrényével közlekedik, fölső (b) részén kiszélesedik. Ezen szélesedő részben lefelé irányított (f, e) kúpos tányérok vannak elrendezve, melyek szélükön ugyancsak lefelé irányított (f, e') iitköző-karimákkal bírnak. A (b) rész fölső (c) nyílása az (a) kürtőcsőnél valamivel nagyobb átmérőjű és benne (d) cső van föl-és lemozgathatóan elrendezve. A (d) csőhöz (j) rúdakkal (h) mozgatórúd van erősítve, mely (i) fogaskerékkel ismert módon föl- és lemozgatható. Az alsó (f) tányér középen (h) rúd átereáztésére (g) nyílással bír. A fölső (e) tányér középen nagyobb (e") nyílással bír, melyen át a füstgázok is haladnak. A (d) cső legalsó helyzetét (k) karima szabja meg. Az (e, f) tányérok a kürtőrészhez bármely ismert módon lehetnek rudakkal, vagy lapos vasakkal megerősítve. A készülék működési módja az eddigiek alapján a következő: A füstgázok az (a) csövön haladnak fölfelé és az első (f) tányér által eredeti irányuktól eltereltetnek, miközhen természetszerűen neki ütődnek az (f) karimáknak úgy, hogy az el nem égett izzó széndarabkák sebességüket vesztve lehullanak. A füstgázoknak egy része a (b) tér fala mentén halad végig és bele ütközik a (b) térbe benyúló (d) cső alsó (d') végébe; innen lefelé terelődik és az ábrán látható. A nyilak irányában lépnek be a (d) cső belsejébe, hogy onnan a szabadba távozzanak. A füstgázok másik része a (B) nyilak irányában haladva az (e, f) tányérok között halad és az (e) tányért súrolja. Neki ütközik az (e') peremeknek és végül az (e") középnyíláson át halad fölfelé. A fölső tányér az alsónál nagyobb átmérőjű úgy, hogy a (b) tér fala mentén haladó gázok az (e) tányér külső (e') karimájába bele ütköznek. A füstgázok útja, valamint a léghuzam nagysága a (d) cső sülyesztése, illetve emelése által szabályozható. Világos, hogy minél mélyebben áll a (d) cső, annál több füstgáz fog a két tányér között keresztül haladni és annál kisebb lesz a keletkező léghuzam. A (d)