52374. lajstromszámú szabadalom • Kettős kézelőgomb

Megjelent 1911. évi junius hó 14-én. MAG^. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52874. szám. vi/g. OSZTÁLY. Kettős kézelőgomb. HEISSLER VICTOR ÉKSZERÉSZ ÉS ARANYMŰVES WIENBEN. A bejelentés napja 1910 október hó 20-ika. Elsőbbsége 1909 október hó 23-ika. A találmány tárgyát tevő gomb az egymásba tolható gerincrészekkel és rúgózárral ellátott, ismeretes kettős gombok tökéletesítése. A találmány szerint a gerincközépen ketté van osztva és a két gerincrész kampószerű dudorodásokkal van ellátva. A zár ennek folytán kényelmesebben kezelhető és a két gombrész nyitott helyzetben is kiesés ellen biztosítva, a gomblyukakban rögzítve ül. Ezt az elrendezést eddig ilyen gomboknál nem alkalmazták. A rúgózár tetszőleges szerkezetű lehet. Az előnyösen vagy külön, ugyancsak a találmány tárgyát tevő rugóval lehet ellátva vagy pedig úgy lehet berendezve, hogy egyszerű, a gombokra vagy a kézelőszárnyra hirtelen ható húzás útján nyitható. A mellékelt rajzon a gomb három foganatosítási alakja példaképen van föltüntetve. Az 1. ábrában oly gomb van zárt helyzetben ábrázolva, amelynél a (2. ábra szerinti különleges alakú) úgynevezett, karkötőrúgó kiálló szorítóval van alkalmazva. A 3. ábra a gomb egy másik foganatosítási alakját nyitott helyzetben tünteti föl. Ezen foganatosítási alaknál a gerinc szélességében rugalmasan egymáson fekvő lemezek gombszerű vastagítással vannak alkalmazva. A 4. ábra ugyenezen gombot oldalnézetben ábrázolja. 5. ábra olyan zárt tüntet föl, amelynél a gerinc keskenyebb oldalának irányában rugalmas, fokszerűen vékonyított és a zárórész kivágásába (6 ábra) kapaszkodó nyelvek vannak elrendezve. (A és B) az összes ábrákban a gombtárcsákat jelölik; (a és b) a gerincfélrészeket, míg (C) az utóbbiak szimmetrikus kampószerú kidudorodásai. Az 1. és 2. ábrában a (D) az (E) rúgó szorítója. Az (E) rúgó csúcsa nyugalmi helyzetében a (Z) támaszon nyugszik, amelynek karja a rúgóval egyidejűleg a zárórész számára vezetéket képez. Ez a kar, amely a rúgóval összefüggő és azzal zeg-zúgos darabot képez (vagy forrasztás stb. utján is vele összeköttetésben állhat) a hozzá tartozó gerincrészben (G)-nél rögzítve van és i a rúgózást is támogatja, amely tehát így (G, 0, P és Q) között fekszik, minek folytán ez a rúgó a szokásos úgynevezett karkötőrúgóknál előnyösebb. Az (F) orral a zárórész a rúgó hornyába kapaszkodik. A 3. és 4. ábrában (I és J) párhuzamos le-