52301. lajstromszámú szabadalom • Vándorrostély lengő rostélyelemekkel

Megjelent 1911. évi junius hó 7-én MAGY. SZABADALMI Klft. HIVATAL SZABADALMIL 52301r szám. 11/e. OSZTÁLY. 1 •í Vándorrostély lengő rostólyelemekkel. HOF FRANZ ÉPÍTÉSZ M/M

FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 6-ika. A jelen találmány tárgya vándorrostély lengő rostélytestekkel, melyek közé körvagy nem körharántmetszetű dobok vagy korongok akként vannak beépítve, hogy a rostélytestekkel együtt alkotják a rostély fölületét. Aszerint, hogy a dobok vagy korongok körharántmetszetűek vagy sem és aszerint, hogy ezek központosán vagy excentrikusan vannak ágyazva, a rostélytestek külön lengő mozgást kapnak vágy sem. A találmány céfja, hogy a rostélyon lévő tüzelőanyagnak bizonyos önmozgást és szükség esetén a rostélytesteknek bizonyos, a rostély tisztasága és a légbevezetés számára célszerű lengő mozgás adassék. Ezen célból a szállító láncok szemeiben az egyes lengethetően ágyazott rostélyrudak között dobok vagy pedig tengelyre rátolt hengeres korongok, ill. kör- vagy nem körharántmetszetű görgők vannak ágyazva, melyek egyúttal a rostélytestek lengő részeit alkothatják. Ezen dobok, hengeres korongok, vagy görgők külön hajtó kerekekkel vannak ellátva, vagy maguk szolgálhatnak oly hajtókerekek gyanánt, melyek helytálló hajtó fogazott rudakba kapcsolódnak. Ennek következtében a közbenső dobok a láncok tovamozgatásánál egyidejűleg elforgattatnak úgy, hogy a rostélyrudak, melyek oldalfölületéikkel a doboknak neki feküsznek, szintén elmozgattatnak, vagy saját tengelyük körül lengettetnek. A rajtuk fekvő tüzelőanyag ezáltal önmozgást nyer és a szén-, valamint az esetleges szilárd salakrétegek föltöretnek úgy, hogy a keletkezett hézagokon a levegő könnyen juthat be a tüzelőréteghez, miáltal az égés tökéletesebb lesz és a rostélyfölület tisztábban tartható. A rostélyrudak,valamint a dobok is központosán vagy excentrikusan lehetnek ágyazva és a szállító láncok a csapágyakká kiképezett láncszemekkel a rostélyrudak, valamint a dobtengelyek végén, vagy a rostély szélességében elosztva lehetnek elrendezve. Az ugyancsak rostélytesteket alkotó közbenső dobokat, ill. lengő részeket célszerüea hosszirányban haladó légrésekkel látjuk el. A találmánynak egy másik változata szerint a lengő rostélyrudak közé rhombikus vagy hasonló harántmetszetű dQmbok vannak ágyazva, melyek külön fogaskerékhajtás mellőzésével közvetlenül megfelelő kivágott üregekkel ellátott vezető sinekbe kapcsolódnak. Hogy a dobok állandó forgását biztosítsuk, ezeket korongokból rakjuk össze, mely korongok közül az egy sorhoz tartó-V