52288. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus elevátor szemcsés anyagokhoz
érintkezése helyén célszerűen tömítéssel van fölszerelve. A választófal az (1) tokpalásttal csavarok útján kapcsolt (20) palástdarabra van szerelve. A (18) gyűrűtér tömítésére (21) tömítőgyűrűk szolgálnak, melyeknek az (5) korong felé fordult oldala célszerűen kúpos és melyek az (5) korong megfelelően alakított fölületére hatnak. Ezeket a tömítőgyűrűket (22) rúgók szorítják a dobra úgy, hogy a tömítés állandóan egyenletes. Az (1) tokpalást alsó részén, a (12) elvezetőnyílás közelében egy (23) szelep van alkalmazva, melyet vagy a (7) dugattyú, vagy pedig alkalmas rudazat útján a (4) tengely akként vezérel, hogy a szelep közvetlenül a dugattyú elhaladása után kinyíljék és a két dugattyú között lévő evakuált térbe levegőt bocsásson be. A másik oldalon ugyancsak a hengeres (1) tokpaláston (24) levegőt bebocsájtó nyílás van kiképezve, melyet kézzel egy (25) rúd vagy más alkalmas tag közvetítésével többé-kevésbbé nyitni, illetve teljesen zárni lehet, hogy így az elevátor munkabírását szabályozhassuk. A (7) dugattyúknak az 1. ábrán látható állásánál és a nyíl irányában végbemenő forgásnál az elevátor jobboldalán a (19) választófal fölött szívóhatás létesül, mely a (11) bevezető nyílásig és az ehhez csatlakozó szívócsőbe terjed át úgy, hogy először a levegőt szívja be, ez a szemcsés anyagot magával viszi és az elevátor szívóterébe szállítja. Minthogy a (7) dugattyú lefelé mozgásának egész ideje alatt külső élével a hengeres tokpalást belső fölületére fekszik, mit a (10) horony szóba jövő részének koncentrikus alakítása biztosít, az alatt az egész időszak alatt a levegő és a szállítandó anyag beszívatása megy végbe, tehát a szívótér megfelelően megtelik. A szívótér elzáródik, amint az 1. ábrán az alsó állásában ábrázolt dugattyú fölfelé mozgása közben a (11) bebocsájtó nyílás előtt elhaladt és a fölső dugattyúnak megfelelő helyzetbe jutott. Minthogy a dugattyú eme helyzeténél a nyomótér is evakuálva van, célszerű, ha a vákuumot oly célból, hogy a szivattyú munkabírását ne csökkentsük, levegő bevezetésével kiegyenlítjük, mit a (23) szelep nyitásával végezünk. Ennek az a következménye, hogy a nyomótér, vagyis az 1. ábrán a gyűrűs tér baloldala és a (12) elvezető nyilás között nyomás különbség egyáltalában nincs, vagy csak alig van úgy, hogy a szállított anyag közvetlenül és akadály nélkül léphet ki a (12) elvezető nyíláson. Az alsó (7) szárny fölfelé való mozgásánál közvetlenül a (12) elvezető nyílás elérése után a (10) horony megfelelő alakítása következtében sugárirányban befelé mozog, míg külső széle az (5) korong kerületébe nem esik úgy, hogy a (19) választófal előtt elhaladhat. Ha ez megtörtént, ismét előre ugrik, míg az 1. ábrán látható helyzetében az (1) tokpalást belső fölületét éri. Hogy ekkor a (11) bevezetőnyílás élei a befolyó szemcsés anyagot szét ne zúzza, vagy el ne vágja, pl. gumiból készült (26) ütközőt lehet alkalmazni, mely előnyösen rugalmas (27) lemezt visel. Gyakorlati kísérletek azt igazolták, hogy ilyen forgó szivattyú módjára kiképezett elevátor szemcsés anyag szállításánál rendkívül nagy munkabírása és az eddig ismert pneumatikus elevátorokat nagyon fölülmúlja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pneumatikus elevátor szemcsés anyagokhoz főleg gabonához, az által jellemezve, hogy egy forgó szivattyú, mely magában véve ismert módon forgó (5) koronggal és ebben egy (10) horony által sugárirányban eltolható (7) dugattyúval van ellátva, levegőt szív föl és ez a szállítandó szemcsés anyagot a szivattyúba hajtja, hol a mozgó dugattyú továbbítja az elvezető nyílás felé. 2. Az 1. alatt védett pneumatikus elevátor foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a szivattyú szívó oldalán az elvezető nyílás közelében légbevezető nyílás van alkalmazva, mely a szívótér elzárása után az abban uralkodó vákuumot kiegyenlíti, hogy így a kivezető nyílás felé a nyomás különbséget megszüntetve, a teljesítmény csökkenését meggátolja.
