52277. lajstromszámú szabadalom • Vágány sineken futó járművek számára

tornát, melyben a kerék nyomkoszorúja fut. A rajz 25. ábráján föl tüntetett foganatosítási alaknál az (A14) teknő egyik (ali) fala valamivel alacsonyabb, mint a teknő másik oldalfala és azt az U-alakban meghajlított (T2) lemez (t2) és (t3) szárai fogják körül; ezen lemez (S)-nél van az (al4) teknőfalhoz szögecselve. A (T2) lemez a (t°) csatornát alkotó (t) karimával van ellátva és ez esetben a teknőfalat a kocsikerekek előidézte kopás ellen megvédi. Ez a sinkiképzés különösen kövezett utaknál alkalmas. A 26. ábrán bemutatott változatnál a (t°) csatornát alkotó (t) karima az (A 15) teknőt alkotó fémlemezzel egy darabban van hengerelve. Előállítása úgy történhetik, hogy először is lapos Jemez hengereltetik, mely már a kívánt alakú (t) karimával bír és ezen lemezből hajlíttatik azután a teknő, amint az a 26a. ábrán vonalkázottan látható. A rajz 27. ábráján föltüntetett kiviteli alaknál a teknő (B2) kemény téglákból, cementből vagy kőtömbökből álló maggal van kitöltve; a teknő és egy mellette elrendezett ugyanoly magasságú szögvas közé (U) lemez van helyezve, mely alacsonyabb, mint a teknő oldalfalai és az (V) szögvas úgy, hogy ezen (U) lemez fölött (u) csatorna képeztetik, melyben a (G3) kerék (23) nyomókoszorúja fut. A rajz 28. ábrája a 27. ábrán látható kiviteli alak változata, melynél az (A16) teknő oldalfalai egymásfelé hajlanak, miáltal a célszerűen cementből vagy betonból készült (B3) mag fölemelkedése ki van zárva. A cement vagy betonmag célszerűen fémvázzal láttatik el. A 29. ábra ugyancsak egymásfelé hajtó (a.17) oldalfalakkal biró (A17) teknőt ábrázol. Ez a teknő (K5) sínszékben van elrendezve, melynek (kö) oldalfalai ugyanazon hajlással bírnak, mint a teknőfalak és szorosan hozzájuk fekszenek, miáltal a teknő minden mozgása ki van kerülve. A rajz 30. ábráján föltüntetett kiviteli alaknál az (al8) teknőfalaknak csak alsó része lejtős, amint az (al9)-nél látszik és a teknő alsó része az (R6) sínszékben van. elrendezve, mely a teknőfalak ezen lejtős részén fölfekvő azonos lejtőségű rövid (r6) falakkal bír. A 31. ábrán közönséges automobil kerék van föltüntetve, mely az (A) teknő (B2> tégla vagy kőmagján fut. A teknő különböző többi alakja is lejtős oldalfalakkal képezhető ki, amennyiben eztcélszerűnek vagy szükségesnek látjuk. Valamennyi ismertetett kiviteli alaknál a mag aránylag vékony anyagból készült teknőben van elrendezve úgy, hogy a teknő súlya aránylag csekély és falai bizonyos rugalmassággal bírnak. A teknő oldalfalai lefelé irányuló erők ellen vagy ellenállóképességgel biró függélyes tartókat képeznek, a teknő széles fenéklapja pedig, melyen a mag nyugszik a sinszál oldalirányú igénybevételei ellen nyújt nagy biztonságot. A sintalapzat szélessége még azt az előnyt is nyújta, hogy kanyarulatokban nagy terhelések esetén a sinek átbillenésére irányuló törekvés sokkal kisebb, mint a jelenleg használatos aránylag nagy magasságú és keskeny talapzatú síneknél. A jelenleg használatos T-sinek lefelé keskenyednek, a nyomást tehát aránylag kis sinkeresztmetszetnek kell fölvennie, míg a találmány tárgyát képező sinnél a nyomás aránylag nagy sinkeresztmetszetre van elosztva. A találmány tárgyát képező sin azon előnnyel is jár, hogy a teknők kanyarulatokhoz vagy kitérésekhez egyszerű hajlítás által hozhatók a kellő alakra, valamint hogy könnyen összeköthetők egymással és minthogy hengerelt fémlemezekből állanak, törés veszélye nélkül szállíthatók és alkal-. mazhatók. Ezen sinek azonkívül azt az előnyt is nyújtják, hogy sokkal könnyebbek, mint a jelenleg alkalmazásban állók és előállításuk is tetemesen olcsóbb. A lemezek, melyekből a sinek készülnek, egyszerűen az alkalmazási helyre hozhatók és csak itt állíttatik el a sin, minthogy ehhez különleges gyári berendezés nem szükséges. A találmány tárgyát képező sinek további előnye, hogy a jármű áthaladásánál annak súlya alatt nem engednek, mint az