52250. lajstromszámú szabadalom • Hajókon ill. hajóágyúkon alkalmazandó irányzó- és célzókészülék

nem kerülhető zavaró behatások, nevezetesen a kardancsapok súrlódási ellenállásai és a föld forgásának behatása lehetővé teszik. A műszernek a mindenkori megfigyelő pontra való beállításánál, tehát a közömbössé tett gyroskop stabilitása azt létesíti, hogy ez a beállítás, az irányvonalnak a vízszintes síkhoz képest elfoglalt helyzetét illetőleg, legalább bizonyos időn át állandóan fönntartatik. Ez az irányzó- és czélzókészülék oly berendezést kap, hogy a gyroskop közömbösségét, a gyroskopnak valamely megfigyelőműszerrel való összeköttesése esetén, könnyen létrehozhatjuk é3 hogy a súlyponthelyzet pontatlanságait is mindenkor kiküszöbölhetjük, hogy az egész rendszer súlypontját a kardantengelyek metszési pontjába hozzuk. Ha ez az irányzó- és célzókészülék hajóágyuk irányítására és elsütésére használandó, akkor a stabil módon fölfüggesztett gyroskoppal egy magassági ós oldalbeállító berendezéssel ellátott célzótávcsövet kötünk össze oly módon, hogy ezáltal az összsúlypont a kardantengelyek metszési pontjába esik és ezáltal a gyroskop közömbös gyroskoppá tétetik. E mellett a távcsőnek a célra való beállítása az iránysíkra merőlegesen álló gyroskop kardántengely meghosszabbítására vitetik át és egy azon megerősített mutató segélyével leolvasható. Ha már most e mutatóhoz központosán egy ellenjelet mozgatunk oly módon, hogy az utóbbi egyazon szögmozgást végzi, mint az ágyúcső eleválása közben és ha az egész oly módon van elrendezve, hogy az esetben, ha az ágyú és a távcső tengelyei 0° beállítással egymáshoz párhuzamosan állnak, akkor a mutató és ellen jel is megegyezik, ez esetben természetesen mihelyt a távcsővel a célt meghatározott beállított szög alatt irányba vesszük ós ezután az ellenjelet a mutatóval újból megegyezésbe hozzuk, az ágyúcső is pontosan egyazon, a távcsövön beállított emelékszöggel fog bírni és az ágyút pontosan a célra irányítva elsüthetjük, amit a megfigyelő kézzel, vagy önműködően elektromos vagy mechanikus uton eszközölhetünk. A csatolt rajzokon az 1. és 2. ábra egy ily irányzó- és célzókészülék példaképem kiviteli alakjának keresztmetszete és oldalnézete. A 3. ábra a megfigyelőműszer tartókarjának fölülnézete. A 4. és 5. ábra részleteket mutat. A 6. és 7. ábra az irányzó-és célzókészülék oly kiviteli alakjának oldal- és fölülnézete, mely például két-toronyágyú irányítására és elsütésére alkalmas. A 8. ábra magát a készüléket nagyobb léptékben! rajzolva tünteti föl és a 9. ábra a 8. ábra egy részének metszete. A kardanfölfüggesztés ágyazására szolgáló 1. állványzat (1. és 2. ábra) az alkalmas alátéten pl. a 2. ütközők közvetítésével rugalmasan van elrendezve, vagy ezzel az alátéttel mereven van összekötve, mely alátét adott esetben vízszintes értelemben forgatható lehet. Az állványzatban a vízszintes (4) kardangyűrű a (3) csapok segélyével golyóscsapágyakban van ágyazva úgy, hogy a súrlódási ellenállás lehetőleg csökkentetik. A függélyes kardangyűrű előnyösen (6) köpennyé van kiképezve, mely az (5) csapok és golyóscsapágyak segélyével a vízszintes (4) gyűrűben van ágyazva. A (6) köpenyben a (7) pörgettyű (8) tengelyével szintén lehető csekély súrlódással van ágyazva. A pörgettyűtest a hajtásra szolgáló elektromotornak (9) rotorját veszi föl, mely elektromotornak (10) statorja két mezőmágnesből áll; az utóbbiak a (6) köpeny .fenekét képező (11) lemezre vannak erősítve. A rotor tekercsvégei a (12) kollektorhoz vannak kapcsolva, melyen a (13) szénkefék csúsznak; az utóbbiak a (14) tartókba vannak befogva, melyek a (16) csapágyak (15) csapjai körül forgathatók és a (17) rúgók által állandóan lefelé szoríttatnak, hogy a .szénkefék a kollektorral érintkezésben tartassanak. Az áram hozzávezetése az igen hajlékony (18) kábelen át történik. A pörgettyűnek (8) forgástengelye (19, 20) beállítócsavarok között van ágyazva, hogy az utóbbiak segélyével a pörgettyű