52193. lajstromszámú szabadalom • Elektromos megállító- és jelzőberendezés vasúti vonatok részére

összeköttetés éretik el a (17, 160 és (19, 18) között. Egyidejűleg a (6) és (16) sávok a (4) és (14) dobokkal, továbbá a (8) és (18) sávok az (5) és (15) tengelyekkel állanak vezető összeköttetésben. Tehát zárt áramkör képeztetett (30)-tól (14, 17, 31, 19, 18, 15, 3, 8, 9, 32, 7, 6;, 4) pontokon át (30) felé. Az árammegszakítások alatt a (4) és (14) dobok vezető összeköttetésben állanak az (5) és (15) tengelyekkel. A mjótoros kocsin az elrendezés a következő: A (33) áramvezeték egy (34) elektromágnesein keresztül jut a (35) tengelyhez és (44) tárcsához. Az elektromágnes (41) fegyverzete egy forgatható kétkarú (39) emelőre van erősítve, mely az áramnélküli elektromágnestől a (40) rúgó által eltávolíttoatik. A (39) emelő másik (42) karja egy (43) emelőt mozgat, melynek egyszeri emelése és isülyesztése egy közönséges (45) óramű lejárását eszközli. Az óramű úgy van berendezve, hogy a (44) tárcsa mindenkori kioldásnál félfordulatot tesz. Ezen (44) tárcsa peremének (36) fölülete a (35) tengellyel vezető összeköttetésben áll. A (44) tárcsa szegélyén két (37) és (38) rúgó csúszik, melyek közül a (37) rúgló| a motorkocsi (46) vonalvezetékét, a (38) rúgó pedig (47) fékvezetékét iktatja be. Aszerint, amint a (36) darab a (37) vagy (38) rúgóval lép érinti kezésbe, kap ia kocsi vonal- vagy fékáramot. A berendezés működése a következő: A (30) áramvezetővágányon való menetelkor a (41) fegyverzet a (34)-re, a (37) pedig a (36)-ra támaszkodik. A kocsinak tehát vonalárama van. Ha a jelzés «szabad»-ra van állítva, a (31) és (32) áramot vezet és a kocsi tovamozog. Ha a jelzés megállásra van állítva, a (31)-ben nincs áram és a vezeték meg van szakítva. Ha a motorkocsi a jelzőn, tehát a (31)-en túlment, a (34) mágnes rövid időre árammentes lesz, a (41) fegyverzet fölcsappan és lenyomja a (43) emelőt. Amint azonban az áramleszedő (32)höz érkezik, az áramösszeköttetés újra helyreállíttatik. A (41) fegyverzet vonzatik, a (43) emelő visszamozog. Ezáltal az Óramű kioldatik és ;a (44) tárcsa félfordulatot tesz. (36) érintkezik (38)-al, az áram tehát most már közvetlenül a fékeken halad át. A kocsi önműködően fékeztetik és a (32) vágányon megáll. Ha ezután a jelző szabadra állíttatik, akkor, amint azt előbb említettük, először megszakítás és azután megint áramhozzávezetés létesül. Az óramű ezáltal újra működésbe jön. A (44) tárcsa félfordulata után a (37) érintkezésbe lép a (36)-tal, a kocsi vonaláramot kap és mozgását önműködően folytatja. Ha azonban — ami jóllehet ritkán fordul elő — a kocsi előző fékezés következtében éppen (31) darabon áll meg, a (11) tárcsának IV2 fordulatot kell tennie és az óraművet kétszer kell kioldania, hogy újra vonaláramot kapjon. A (31) és (32) pályaszakaszok hossza úgy választandó, hogy a (31) vezetékdarab kb. az áramfölvevő hosszának feleljen meg, míg :a (32) résznek úgy kell méretezve lennie, hogy a legnagyobb sebességgel mozgó motoros kocsi is megállásra bírható legyen. Ha a vonalbeli jelző elektromosan állíttatik, a berendezés ugyanaz marad, csak a drótvezeték és az (1, 11) tárcsák helyébe oly berendezés lép, amint az előbb a vonatra nézve ,leíratott,, mely aztán ugyanoly módon eszközli a tárcsák és dobok forgatását. A berendezés az ismert számolókészülékek egyikével lehet ellátva és tökéletesen elzárva tartható, miáltal pontos fölügyeletet- érhetünk el. A készülék a jelzővel1

való összeköttetés nélkül is alkalmazható a motoros kocsiban, azon célból, hogy a kocsit a pálya tetszőleges helyén megállíthassuk. Veszély esetén például a pállyaőr az áramvezetékre helyezett heveder vagy efféle által a (44) kapcsolótárcsát kioldhatja és ezáltal a kocsi megállását eszközölheti. Jelen megállító- és jelzőberendezés alkalmazása gőz- vagy más hajtóerővel biró vonatoknál a kapcsolósémát úgy kell! szerkeszteni, illetve működtetni, hogy akusztikai jelzéseknek vagy efféléknek bekapcsolásával veszély esetén a hajtóerő kiik-