52190. lajstromszámú szabadalom • Drótfonógép

emelőt kormányoz (1. és 13. ábra) melynek (38) görgője az excenteren fut, míg az einelő maga a (39) csap körül leng. Ha a (38) görgő a (35) excenter kiemelkedő részére fut föl, akkor a (37) emelő a (40) rúgó segélyével a (41) rudat előre tolja és ennek folytán a rúddal együtt eltolódó (42) kar a (8) kapcsolót kiiktatja, vagyis a (6) fonósint működésen kívül helyezi, miután egy (b) drótszál elkészült. Ezalatt a vágókészülék stb. (11) kapcsolója működésen kívül volt és ennek megfelelően a (44) csap körül lengő (43) emelő görgője (2. ábra) a (36) excenter kiemelkedő részén feküdt úgy, hogy a (45) rúd íi (46) emelőkarral együtt kiiktatott helyzetét foglalta el, vagyis a (11) kapcsoló a (8) kapcsoló, beiktatása alatt ki volt iktatva. Mihelyt azonban a (8) kapcsoló kiiktatása megtörtént, a (11) kapcsoló beiktatása azonnal bekövetkezik és pedig azon körülmény folytán, hogy a (43) emelőkar görgője a (36) excenter alacsonyabb részére jut és ennek következtében a (43) emelő, (45) rúd és (46) emelő úgy mozdul el, hogy a (11) kapcsoló kioldódik és ennek folytán a beakasztás és levágás végbemegy. Ha másféle hosszúságú (b) drótszálakat akarunk alakítani, akkor csak a (15) kerék (18) és (18') ütközőit kell más helyzetbe állítanunk, amit (19) állítóesavarok segélyével úgy eszközölhetünk, hogy a (24) és (25) kar például később találkozzék a (18), illetve (18'j ütközővel és így a nyugalomban lévő (15) kerék később jöjjön ismét forgásba. Ugyanis ha a (15) kerék és vele együtt a (35', 36) excenterek is hosszabb ideig maradnak állva, akkor a (8) kapcsolószerkezet tovább marad beiktatva és ennek folytán hosszabb (b) drótszál fog meggörbíttetni. Minthogy pedig, mint már említve volt, a (9) satu és vele együtt a (6) fonósin egy áj drót szál alakításakor tengelyirányban eltolódik, hogy a drótszál biztosan bekapcsolódjék a fonadékba, ennélfogva ha a (19) és (190 ütközők a (22) és (23) szegmensek egyenlő fogszámára volnának beállítva, akkor az új drótszál túlrövid lenne. Hogy et meg ne történjék, a (19') ütközővel egy foggal többet kell beállítani, mint a (19) ütközővel. A szabályozószerkezet másként is kiképezhető, például ugyanazon eredmény kilincskerék és kilincs, vagy a (12. ábra) szerint egy (122) csavar és (123) csavarkerék segélyével is elérhető. Ez esetben a csavar szintén a (2) tengelyen a csavarkerék pedig a (34) tengelyen van elrendezve. A kerék fogazása négy szakaszra oszlik, amelyek közül az átellenes (124) és (125) szakaszok ugyanazon fogszámmal bírnak és a beakasztó és levágó szerkezet szabályozására szolgálnak, míg a kicserélhetően elrendezett (126) és (127) szakaszok az alakítandó drótszál hosszának megfelelően több vagy kevesebb foggal vannak ellátva, A (127) szakaszban egy foggal többnek kell lennie, vagyis ennek a (9) satú eltolása céljából egy szemmel többet kell csavarnia. Ha tehát ezen kiviteli alakkal másféle hosszúságú drótszálat akarunk alakítani, akkor a (126) és (127) szakaszokat más megfelelő fogszámú szakaszokkal kell kicserélnünk. A (15) kerék (18) és (18') ütközői csak egész fogtávolságokra, vagyis egy egész szemmel többre vagy kevesebbre állíthatók be és hogy fél szemekre is beállíthatók legyenek, erre egy külön szerkezet van alkalmazva. E célból, mint a 13. ábra" mutatja, a (37) emelő feje egy (47) hasítékkal van ellátva, amelyen a (49) toldat rögzítésére szolgáló (48) állítócsavar halad át. Ezen szerkezet segélyével elérhetjük, hogy a (37) emelő a (49) toldat beállítása szerint egy fél szem alakítására szükséges időtartammal később kapcsoltassák ki és be. Ugyanezen célból a (35) excenter fölfutási fölülete is meghosszabbítható volna alkalmas módon. A (8) kapcsoló szerkezet egy köröm kapcsolóból és egy dörzskapcsolóból áll (14. és 15. ábra). A dörzskapcsoló valamivel a körömkapcsoló fogainak egymásba kapaszkodása előtt kezd működésbe jönni, minek következtében a hajtás lökésmentesen történik. Mivel a (6) fonósínnek egy új (b') drótszálnak a fonadékba való csavarodása alkal-