52183. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági gép
— 468 szerelhetünk a tengelyre. Az (1) keret által körülfogott térben van elrendezve az (A) munkaeszköz. Ha a (11) fogantyúkereket jobbra vagy balra forgatjuk (x-nyilak irányában), akkor a (9) végnélküli csavar a (8) fogazott szegmenst s ezzel együtt a (14) villát a (6) csapszög körül (xl-nyilak irányában) elfordítja, miáltal az előtaliga és a hátulsó kocsikeret (17, 19) tengelyei egymáshoz közelednek, illetve egymástól távolodnak. A két (17, 19) tengely egymástóli távolának megváltoztatása folytán az elülső és hátulsó kocsirész összekötő szerveinek és a csuklószerkezetnek helyzete szükségszerűen esetről-esetre változik, mert a (14) villa fölfelé vagy lefelé elmozduló (6) csapszög körül elfordul. A (6) csapszög, illetve az egész csuklószerkezet helyzetváltoztása folytán az (1) keret is elfordul az x3-nyilak irányában, miáltal az erre erősített (A) munkaeszköz is tetszőlegesen emelhető, vagy sülyeszthető, illetve beállítható. Ha pedig a (10) rudat a vízszintes síkban (y-nyilak irányában) mozdítjuk el, pl. az yl-helyzetbe (3. ábra), akkor a csuklószerkezet a (15) rúd körül elfordul és a (3) csapszög a (3') helyzetbe állíttatik át úgy, hogy az (1) keret a 3. ábrában vonalkázva föltüntetett helyzetet foglalja el, tehát a gép ilymódon oldalirányban is kormányozható. A két elmozdítás, t. i. a munkaeszköznek magassági irányban való beállítása és oldaliránybani kormánj^zása a kormányrúd segélyével egyidejűleg végezhető. A munkaeszközt vagy az (1) keretben, vagy a (14) villában lehet elrendezni, de természetesen ezen részeknek megfelelő mértéket kell adni. Ezenkívül a (17) és (19) keréktengelyek egymástól függetlenül hajolhatnak el a (13) csap körül. Ha a mellső taliga vagy a hátulsó kocsirész egykerekű, akkor a fogazott (8) szegmens mereven és nem elfordíthatóan van az előtaligával összekötve. Az (A) munkaeszköz (7. és 8. ábra) két (21, 22) kerékből áll, melyek párhuzamos síkokban, egymáshoz képest excentrikusan, de a menetirányra ferde síkban vannak az (1) keretbe ágyazva. A kerekek kerületeibe lazán vannak beágyazva a (23) rudak, melyeknek meghajlított (24) végei merőlegesen állanak á kerekekre. Ezen rudakon vannak ismert módon pl. csavaros szorítók segélyével megerősítve a munkaszerszámok. Ha a (21) kerék forog, amely forgást az (1) kereten elrendezett (25, 26) fogaskerék áttétel révén a (19) tengely létesíti, akkor a (23) rudak a munkaszerszámokat és a másik kereket magukkal viszik, s mivel a két kerék azonos mozgást végez, a (241 rúdvégek és a munkaszerszámok egymással mindig párhuzamos helyzetet foglalnak el s mindig ugyanazon szögben hajolnak a talajhoz. A berendezés működése a következő: A (21, 22) kerekekre szerelt munkaeszközök a kocsikerekekkel egyértelmű forgómozgást végeznek egy a menetiránnyal hegyes szöget alkotó síkban s egyidejűleg a menetirányban is előre mozdulnak. Ezen két elmozdulás olyan viszonyban áll egymáshoz, hogy a munkaeszközök ható része által megtett (a—c) elmozdulás (a—c') vetülete egyenlő a gép által ugyanazon idő alatt megtett (a—b') úttal úgy, hogy a munkaeszközök sem a menetirányban, sem pedig az ezzel hegyes szöget alkotó síkban nem mozdulnak el, hanem oldalt (a—d) eredő elmozdulást végeznek, melynek iránya merőleges a növénysor irányára. Ha a gépet répaültetvények, vagy más sűrűn vetett növények nagyjában való ritkítására akarjuk fölhasználni, akkor a (23) rudakra (27) késeket erősítünk (7—8. ábra), melyek a növénysorokat meghatározott térközökben, merőleges irányban átvágják, aminek az az előnye, hogy a vágás a legrövidebb úton történvén, egyfelől kis erőt vesz igénybe, másfelől pedig az épen megmaradt növények nem szóratnak be földdel. Ritka, vagy fészekbe vető géppel vetett vetéseknél a rudakra rövid (28) gereblyéket erősítünk (9. ábra), melyeknek fogai átmennek a növénysorokon, miközben azokat kigyomlálják és a talajt fölporhanyítják. Emellett a fogak azokat a növényeket, melyeket közvetlenül maguk előtt találnak,
