52175. lajstromszámú szabadalom • Kottaforgatószerkezet

- 2 hozzá (h) vízszintes kar erősíthető, mely a szorítócsavart (h") hosszúkás nyílással veszi körül. A (h) kar szabad vége, mely a forgatandó kottalapokkal működik együtt, {h") gumival lehet borítva. A kettős kar másik (g') részéhez két oldalról egy-egy vonózsinór csatlakozik. Az egyik (i') zsinór {!) zsinórdob körül csavarodik, mely a rajzon föl nem tüntetett tekercsrugóval van fölszerelve. A másik (i) zsinór végig futván az (a') lap fölött, (j) példához vezet le. Az {a") vezetek végén (a'") lemezrúgó van elrendezve,' mely a csuszka túlgyors visszatérését akadályozza. A (h) kar szabad (h') vége (r) vízszintes csap körül elforgatható és két (r', r') ütköző szabja meg az aránylag kis kilengés nagyságát. A készülék működési módja az eddigiek alapján a következő: Az (f) csúszkát az (1) zsinórdob tekercsrúgója állandóan az 1. ábrán föltüntetett jobboldali szélső helyzetében igyekszik megtartani. Ugyanakkor a (g) kar a külső (f) ütközőnek támaszkodik neki és így a (h') karvég a kottalapot nem érinti. Ha a <j) pedált lenyomjuk, úgy az (i) zsinór megfeszül, miáltal először is a (g, g') kettős kar (f") csap körül kileng, amíg a (g) kar a másik belső (f) ütközőnek nekimegy, azután pedig megindul az egész (f) csuszka. Midőn a (g) kar kileng, a (h') karvég nekitámaszkodik a kottalap alsó sarkának, egyidejűleg pedig a (h') karvég (r) csap körül kissé fölfelé leng, magával viszi a legfölső kottalapot és ezáltal a legfölső kottalapnak a (d') orr alól való kiszabadulását megkönynyíti. Az (f) csuszkának a 8. ábra szerinti nyíl irányában való tovamozgása folytán a kottalap egymásután fölveszi a 8—11. ábrákon föltüntetett helyzeteket úgy, hogy a (k) kottalap szépen átfordul azáltal, hogy a <h) karvég a kottalap sarkát magával viszi. A (j) pedál teljes lenyomása és elengedése után az (f) csuszka az (1) zsinórdob tekercsrúgójának hatására visszafelé indul, szélső helyzetében azonban (a") rúgó hatására pillanatnyilag vesztegel; ugyanakkor a (g, g') kettős kar eredeti helyzetébe visszaleng úgy, hogy visszamenet (h' karvég a kottafüzetet nem érinti. Célszerű az a kottatartó kissé domború (b) alátétjére, mely a (c) rúgót tartja, a kottalapokat nem közvetlenül illeszteni reá, hanem arra néhány lap papirt helyezni, mely körülbelül a (c) rúgónak megfelelő magasságban gumiréteggel lehet beborítva, miveí ezáltal a legalsó lapok is teljesen zavartalanul lapozódnak. Az (m) szorítólap alól az egyes kottalapok minden nehézség nélkül szabadulnak ki. A különböző kottafüzet vastagságoknak megfelelően a készülék a (q) állítócsavar és (g") szárnyas csavar segélyével beállítható. A hangjegyfüzet (b') födele a (b) alátét alá csúsztattatik. Miként az eddigiekből látható, a találmány működési elve az, hogy a legfölső kottalap sarkának — tapadó anyagot, a (h') gumit szorítjuk neki, melyet tova mozgatunk, miáltal az egyes lapok a kézi kottaforgatáshoz hasonló módon átfordulnak. A (d) orr és az (m) szorítólap ezen műveletet tökélessé teszi és megakadályozzák, hogy egyszerre több lap is átlapoz tassék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kottaforgatószerkezet jellemezve a kottatartó alsó részén hosszirányban elmozgatható csuszkához lenghetően megerősített kar által, mely a kottalapokkal kapcsolódó részen jól tapadó anyaggal, pld. gumival van borítva és mely karhoz kétoldalról vonózsinórok csatlakoznak azon célból, hogy a csuszkának egyik irányban való elhúzásakor a kar a kottalapnak nekitámaszkodva azokat átforgassa, a visszamozgásnál pedig a kar a kottalap mellett szabadon mozogjon el. 2. Az 1. alatt igényelt kottaforgatószerkezet kiviteli alakja jellemezve azáltal, hogy a (g) kart kilengésében két ütköző határolja, hogy továbbá az egyik vonózsinór egy pedálhoz, a másik vonózsinór pedig tekercsrúgóval ellátott (1) korong-