52165. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet szivattyúk, különösen égési mótorok szivattyúi számára

Megjelent 1911. évi május hó 22-én. MAGI SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52165. szám.. V/D/2. OSZTÁLY. Szabályzószerkezet szivattyúk, különösen égési mótorok szivattyúi számára. RUNDLÖF ERIK ANTON MÉRNÖK STOCKSUNDBAN. A bejelentés napja 1910 január hó 8-ika. Elsőbbsége 1909 janaár hó 15-ike. A találmány tárgya szivattyúk, különösen égési mótorok szivattyúinak szabályozószerkezete. Ajánlották már e célból a szivattyú dugattyúját mozgató, lengő rész fölhasználását, mely rész egy csap körül elfordítható. Eddig ezen lengő részt úgy fordították el, hogy vagy működtette a dugattyút, vagy pedig nem is jött vele érintkezésbe. A dugattyú lökethosszát tehát nem szabályozták, hanem ba a gép sebessége túlnagy lett, a szivattyú teljesen szünetelt. A jelen találmány célja a tüzelőanyag táplálásának pontosabb szabályozása a szivattyú működésének teljes beszüntetése nélkül. A találmány lényegileg abban áll, hogy a lengő rész úgy állíttatik el, hogy ezáltal a dugattyú lökethossza önműködően váltóztatik. A találmány értelmében tehát a dugattyú általánosságban mindeíi löketnél működtetik. A működtető rész beállítása tetszés szerinti alkalmas módon történhet, pL közvetlen meghosszabbítás vagy megrövidítés által, legcélszerűbb azonban ezen részt beállítás céljából oly módon mozgatni, ill. elfordítani, hogy vége körívet írjon le, miáltal a lengésirányra vetített vetülékének hossza megváltozik. G szerkezet különösen két- vagy többhengerű motorokra alkalmas, amelyeknél az előbb említett ismett szerkezet alkalmazása sok kellemetlenséggel jár, mert igen nehéz több lengő részt úgy szabályozni, hogy mindnyájan egyformán ütődjenek a dugattyúhoz, vagy teljesen elkerüljék a dugattyút. Alkalmazhatjuk azonban e szerkezetet természetesen egyhengerű motorokon is. A csatolt rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási példája nézetben van föltüntetve. Az 1. ábra értelmében az (a) szivattyúdugattyút működtető (b) lengőrész a (c) csap körül elfordulhat és a (d) szánpálya által támaiztatik alá és vezettetik, mely szánpálya emelhetően és sűlyeszthetően van ágyazva. Az (a) dugattyú a jelen esetben a mozgás irányára merőleges (e) homlokkal bír, melyet a (b) résznek vékonyodó (f) vége minden lengéskor érint és ezáltal a dugattyút minden lengésekor beszorítja a hengerbe. Ha a (b) rész a rajzon föltüntetett helyzetet foglalja el, akkor a (c) forgáspont és az (f) csúcs közti távolságnak a (b) rész lengésírányára vetített hossza legnagyobb lesz s ekkor a dugattyú is legnagyobb löketével működik. Ha ellenben a (b) részt egyik vagy másik irányban elfordítjuk, akkor az említett vetülék megrövidül, s ez-I