52151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az összes mechanikus energiának rationális kihasználására cukorgyárakban és hasonló telepeken

Megjelent 1911. évi május hó 22-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI WB HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52151. szám. LV/d. OSZTÁLYEljárás és berendezés az összes mechanikus energiának racionális kihasználására cukorgyárakban és hasonló telepeken. MANSFELD BEDBICH MÉBNÖK BEDIHOSTBAN. A bejelentés napja 1910 január hó 8-ika. A cukorgyárakban sok gőzt fogyasztanak fűtési és főzési célokra. Főleg a gőzgép fáradt gőzét és kivételesen közvetlen gőzt is használnak. Hogy a gőzgép a közvetlen gőzt kellő mennyiségben alakíthassa át fáradt gőzzé, a gőzgépet a cukorgyárakban a szükségesnél nagyobbra készítik. Ha a fűtés közvetlen gőz segélyével történik, akkor ennek hőmérséklete fojtás által csökkentendő, hogy a levek oda ne égjenek és fölbomlásuk elkerültessék. Mindkét esetben sok energia megy veszendőbe, mely, ha mechanikus munkává lenne átalakítható, messze túlszárnyalná azt az ellenállást, amelyet a gőzgépnek a valóságban legyőznie kell. Ismeretes, hogy magas nyomású gőznek alacsony nyomású gőzzé való átalakításnál épp úgy veszítünk az energiában, mint mindazon más esetekben, melyekben az energia, tényezőinek változtatása által, egészben véve elméletileg változatlan marad ugyan, azonban a valóságban a kihasználásnál veszteségeket szenved, mint például magas feszültségnek vagy nagy sebességnek hirtelen alacsonyabb feszültséggé vagy kisebb sebességgé való átalakításánál. Néhány cukorgyár nagy, jelentékenyen több vízi erővel rendelkezik, mint amennyi a gyárban a mechanikus munkához szükséges. Ez az erőfölösleg szintén kihasználatlanul veszendőbe megy. Ismeretes továbbá, hogy a nagy feszültségű gőznek mechanikus energia előállítására való alkalmazása sokkal előnyösebb és takarékosabb a telített gőz használatánál A cukorgyárakban azonban a nagyfeszültségű gőz csak akkor alkalmazható melegítésre, ha hőmérséklete legalább 120° C-ra csökkentetett. Ebből kitűnik, hogy a cukorgyárakban eddig fölösleges volt nagynyomású kazánokat gőz túlhevítőkkel építeni és hogy ilymódon a kazán alatt a rostélyon leégett tüzelőanyagot nem lehetett egyazon mértékben kihasználni mint más telepeken. Eddigelé a cukorgyárakban a gőzgépek tökéletességére nem fektettek súlyt, mert az összes fáradt gőzt főzésre használták föl, sőt ezenkívül a kazánházból is bizonyos mennyiségű gőzt vettek és ezt megfelelően redukálták. A találmány célja az, hogy a legújabb és legtakarékosabb gépek használata mellett az energiát lehető legjobban kihasználjuk, ós pedig úgy a hő- mint a mechanikus energiát is. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy a gyárban a túlhevített gőz-