52139. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

Megjelent 1911. évi május hó 22-én. MAG\ SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52189. szám. VII/h. OSZTÁLYElektromos ívlámpa. GESELLSCHAFT FÜR ELEKTRISCHES LIGHT M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1910 március hó 7-ike. Elsőbbsége 1909 julius hó 30-ika. Az eddig használatos fényíves lámpáknál a gyújtáshoz azaz a fényív létesítéséhez az elektródák, szenek stb. időszakos kapcsolata kellett. Ennek folytán a fényíves lámpák többé-kevésbé bonyolultak és drágák lettek. Jelen bejelentés tárgya ívlámpa az ismert ívlámpáktól azáltal különbözik, hogy a gyújtás teljesen önműködően megy végbe és a lámpához szabályozó berendezés nem kell. Ha a lámpa a szenek kapcsolata folytán már egyszer meggyújtatott, a további gyújtásokhoz való gyújtóberendezés mindig magától képződik. Ezen célból a két elektróda közé közbenső réteget helyezünk el, mely a szenekkel egyenletesen ég le és a fényív hatása alatt vezető kidat létesít, mely a lámpa kialvása után az új gyújtást az áram újból való bekapcsolása alkalmával teljesen önműködően eszközli. A lámpa sokfélekép készíthető. A következőkben néhány foganatosítási álakot írunk le. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási alak szerint az (a, b) elektródák párhuzamosan egymás mellett vannak elrendezve és a (c) réteg által vannak egymástól elválasztva. Ezen réteg méretei a szón átmérőjétől és a megkívánt távolságtól függnek. A közbenső réteg számára alkalmas massza valamely alkalmas ömlesztőszerből, pl. grafitból vagy hasonló értékű anyagokból, vörösrézporból és rézvitriololdatból és valamely alkalmas kötőanyagból pl. gipszből, kaolinból, agyagból, vízüvegből stb. áll. A grafit por vagy szemcsék alakjában alkalmaztatik. Ez esetben a kötőanyag egyúttal szigetelő anyag. Nem szigetelő kötőanyagok alkalmazása esetén szigetelőanyagot kell hozzáadni. Az első gyújtás céljából az elektródák fémhíddal köttetnek össze, melyet a fényív leéget. A fényív hőhatása alatt a nem vezető közbenső rétegben eleinte egymás mellett fekvő alkatrészek masszává ömlesztetnek össze, mely az áram kiiktatása után a következő gyújtás számára az elektródák között benső vezetőhidat képez. Hogy a közbenső réteg és az elektródák között összeköttetést létesítsünk, a közbenső réteg masszája az elektródákba be is hatolhat. Az elektródákat, amint pl. a 2. ábra mutatja,(d) nyílásokkal láthatjuk el, amelyekbe a massza belép. Az elektródákat, mint a 3., 4. és 5. ábrák mutatják, különböző alakú, előnyösen fecskefarkalakú