52136. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet
Ennélfogva tehát a szalag szélességének minden mm.-ére P. d teljesítmény P-d = 2^(Z 1 -2 B ) Ed Ha B helyett az -jy értéket helyettesítjük be, úgy a következő egyenletet nyerjük: Ezen érték akkor válik maximummá, ha Zl ~ 4 TT' E = vagyis h a TT = 1T' amint ezt fönt jeleztük. Ha a fémszalagok nem lapos keresztmetszettel bírnak, a érték legelőnyösebb nagysága más lesz, mivel ez a keresztmetszet alakja szerint változik. így például körkeresztmetszetű szalagok, vagyis drótok számára a keresztmetszet minden mm2 számára a legnagyobb teljesítmény a következő viszonyoknál nyerhető : A = J_ .Zl D — 3 E A fönt talált szélső határoknál a Zt értéket a közönséges szakítási szilárdsággal vagyis Z-vel egyenlővé tehetjük oly esetekben, amidőn a centrifugális erőnek és a hőmérsékletváltozásoknak a feszültség növelésére vonatkozólag kifejtett hatását elhanyagolhatjuk. Más esetekben ellenben a a Z± értéket (= Z — C — 2T) a mindenkori viszonyoknak megfelelően kell meghatározni. A fönt ismertetett húzóelemmel ellátott egyszerű erőátviteli közlőműnek a képe, amint ez a rajz 1. ábrájában oldalnézetben és 2. ábrájában alaprajzban van föltüntetve, a közönséges szíjhajtás képétől külsőleg miben sem különbözik. Csupán a tárcsák szélessége lesz a húzóelem szélességének megfelelően lényegesen kisebb ugyanazon erő átvitele mellett, mint a közönséges szíjhajtásnál. ' Ha egy hajtóműnél a fémszalag több tárcsa vagy korong körül van oly módon fektetve, hogy a tárcsák a szalag különböző oldalain fekszenek, úgy a hajlítási igénybevétel, nem úgy, mint a rendes esetben zérustól egy maximális értékig, hanem mivel a szalag két ellentétes irányban hajlíttatik, egy negativ maximális értéktől egy pozitív maximális értékig változik. Ily gyakran változó igénybevétel a szalagot akkor is elpusztítaná, ha a maximális hajlítási igénybevétel a fél szakítási szilárdság alatt feküdnék úgy, hogy az ily igénybevételnek kitett szalagokat a szakadás biztos elkerülése végett úgy kell méretezni, hogy a maximális hajlítási igénybevétel a szakítási szilárdság egy harmadát nem éri el. Ekkor lapos szalagnál a szalagszélesség mindéi* •mm.-ére számítva akkor érjük el a legjobb hatást, ha a g viszonyt egyenlőnek vesz-1 Z szük • = -vei. Ezen eset fölvonóknál, fe-. b ü szítőtárcsák és merev szalagkapcsolások alkalmazásánál lép föl, mely szalagkapcsolások a szalagon kívül fekvő görbe támfölületekkel bírnak. Külső feszítőtárcsák alkalmazásánál a fönt említett szabály betartása mellett a szalag oly vékonyra adód-, hatnék ki, hogy nem volna előállítható. Ily esetekben ^vastagabb szalag alkalmazhatása céljából az összes tárcsákat a szalagnak ugyanazon oldalán kellene elrendezni. A fémszalag keresztmetszete, mint már említettük, bizonyos esetekben köralakú lehet. Ily keresztmetszetet azonban nagyobb erőátviteleknél, ha egyetlen szalagot akarunk csak alkalmazni, nem használhatunk, mivel a fönt vázolt hajlítási viszonyok és az ezekből kiadódó szabályok alapján a szalag vastagsága elsősorban a legkisebb tárcsaátmérőtől függ, míg a szalag szélességének a teljesítménnyel kell arányban állania. A könnyebb előállítás szempontjából is célszerű nagyobb teljesítmények esetén lapos keresztmetszetet választani, amilyennel a közönséges értelemben vett szalagok bírnak. Emellett azonban ügyelnünk