52117. lajstromszámú szabadalom • Aprítódob répa és hasonlók számára
Megjelent 1911. évi május lió 10-én^ - -MAGY. gtaf KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52117. szám. X/a. OSZTÁLYAprítódob répa és hasonlók számára. KOUDELKA JÓZSEF GYÁROS NEUSTADTBAN. A bejelentés napja 1910 január hó 4-ike. A szeletek vágására való eddigi aprítddobok, különösen kézi üzem mellett fölösleges megerőltetést tesznek szükségessé. Ezenkívül a dobok a répában gyűrűhornyokat képeznek és tartósságuk csekély. A találmány e hátrányok kiküszöbölését célozza. Ezt a célt az aprítófogak különleges elrendezése és kiképzése által érjük el és ezenkívül kézi üzemnél még a fogak elosztása, valamint a külső és belső dobszél merevítése által, hogy a dobot tartósabbá tegyük. A szeletek sértetlenül és tapadékok nélkül, szabályosan és simán kerülnek a dobba és ebből ki. A dobiból a szeletek az egyik oldalon esnek ki, hol a dob kivezető szélét egy gyűrű merevíti, hogy a kivezető fölület folytonos maradjon. A másik oldalon lévő dobszél, ahol a hajtás van elrendezve, egy belül lévő gyűrűvel van merevítve. A dob kúposra is készíthető és végeire vas.- vagy acéllécek erősíthetők, melyek mindegyike egy-egy aprítófogsorral van ellátva; a fogak éles vágóélükkel sa vágás irányával szemben kiállanak. Ebben az esetben mindkét szélgyűrű belül van elrendezve és a vágás szöge beállítható úgy, hogy szabályosan különböző nagy szeleteket kaphatunk. A csatolt rajzon az l 1. ábra az aprítófog homloknézete, a j 2. ábra keresztmetszete^ a, | 3. ábra a dobpalástot kiterítve mutatja; a I 4. ábra a dobpalást nézete; az j 5. és 6. ábra a dobpalást másik kiviteli I alakját tünteti föl öntött késekkel, két I nézetben; a | 7. és 8. ábra a kés részletrajza két nézetben és nagyobb léptékben rajzolva. Az aprítófogak például oly módon vannak az (1) bádogból kisajtolva, hogy megfelelő vágásszög alatt hajtó és a (2) élesúccsal az alapfölülettől legtávolabb álló, hátralépő vágóélek képeztetnek, melyek (3)-nál és (4)-nél a kerek (3, 5, 4) kiejtőnyíláshoz csatlakoznak. Emellett a vágófogak oly módon vannak az (1) köpenybádogon szétosztva, hogy a dob forgásánál lehető ritkán kövessen egy-egy fog egy másik előző i fogat egyazon pályában és hogy emellett a vágások lehető egyenletesen vannak szétr osztva. E célra az első fogsort körülbelül a bádogpalást átlója, például (x—x) irányban (1. ábra) rendezzük el, melyben a fogközéppontokat egymástól egyenlő távolság gokban, például 4, egész 5 cm.-nyire rendezzük el. Ha ezen első (x—x) sorhoz párhuzamosan további (x—x) fogsorokat rendezünk el egymástól egyazon 4—5 cm. tá-