52059. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet önműködő távbeszélő berendezésekhez

megerősítve, mely a (7) rúd különböző helyzeteinek megfelelő jelzésekkel ellátott táblácskákat hord, melyek a készülék födelében elrendezett ablakon át láthatók. A (7) rúd és a hozzátartoz'ó esillagkereszt forgatására a (8) elektromágnes szolgál, melynek horgonya egy kétkarú emeltyűre van erősítve. Ezen emeltyű másik végén egy zárókilincs van elrendezve, mely a (7) rúd tengelyére erősített hatfogú kis zárókerékbe kapaszkodik. Az (f) átkapcsoló az (e) jelzőberendezéshez hasonló szerkezetű. Tizenkét, párosával egyenlő közökben elrendezett kontaktusa és csak két pecke van csillagkereszt és táblácskák nélkül. A központban (2. ábra) minden állomás számára egy-egy (i) kapcsoló és két-két (k, 1) átkapcsoló, ezenkívül egy gyengeáramú (m) és két erősáramú (n, o) telep van. Az (i) kapcsolók fából vagy más szigetelő anyagból készült köralakú (9) tárcsák, melyeken két konczentrikus körön 100 pár kontaktus van elrendezve. Ezen kontaktusokból a rajzon csak tíz pár (10, 10a, 20, 20a stb.) van föltüntetve. A (9) tárcsán ezenkívül egy további 0 (null) kontaktus és két koncentrikus, sima fémgyűrű is van. A külső (11) gyűrű nyitott, a belső (12) gyűrű pedig zárt. A (9) tárcsa középpontjában ágyazott tengely két kétkarú, egymással mereven, de egymástól szigetelten összekötött (13, 14) mutatót hord, melyeknek végein egy-egy kontaktuspecek van. A (13) mutató peckei a (0) illetve a (11) gyűrűn lévő (15) kontaktussal érintkeznek. A (13) és (14) mutatók forgása közben a hosszabbik karjakon lévő peckek egymás Után érintkeznek a (10, 10a, 20, 20a stb.) kontaktusokkal, míg a rövid karokon lévő peckek a (11) és (12) gyűrűkkel érintkeznek. Az egyes (9) tárcsák (10, 10a, 20, 20a stb.) kontaktusai a következő módon vannak a többi tárcsák kontaktusaival öszszekötve: A (10) számú állomáshoz tartozó tárcsa (20) és (20a) kontaktusai a (20) számú állomás (10a) és (10) kontaktusaival; a (10) szám (30) és (30a) kontaktusai a (30) szám (10a) és (10) kontaktusaival; a (10) szám (40) és (40a) kontaktusai a (40) szám (10a) és (10) kontaktusaival és így tovább. A mutatók tengelyén továbbá egy köralakú (16) fémtárcsa ül, mely száz sugárirányú, rugékony és a (10a, 20a stb.) kontaktusokkal sodronyok révén összekötött kontaktuspecekkel érintkezik addig, míg a nullhelyzetet elhagyva az alsó lapján lévő dudor a (9) tárcsa egy kiemelkedéséről lecsúszik és a (16) tárcsa lesűlyed. Az (i) kapcsolók mindegyikéhez egy-egy hajtómű is tartozik, mely áll: egy lökésre kápcsolt erősáramú (17) egy vibrációra kapcsolt erősáramú (18) elektromágnesből, egy gyengeáramú (19) relaisból, mely a (17) mágnes áramkörének zárására szolgál. A (17, 18) mágnesek hornyai egy-egy emeltyű végére vannak erősítve,.mely emel-, tyűk másik végén egy-egy rugékony zárkilincs van megerősítve, melyek a (13, 14) mutatók tengelyére ékelt (101) fogú zárkerékbe kapaszkodnak. A (k) átkapcsolok az (f) kapcsolókhoz hasonló szerkezetűek, azonban csak nyolc kontaktussal vannak ellátva. Az (1) átkapcsolókon négy koncentrikus körön, két egymásra merőleges sorban tizennégy kontaktus van. Az (1) tárcsa középpontjában ágyazott tengely a kétkarú (21) rudat hordja. Ezen rúd mindegyik karján két-két kontaktuspecek van. Az egyik kar két pecke a két külső körön, a másiké pedig a két belső körön áll. A (22) elektromágnes horgonyának karjára erősített (a rajzon föl nem tüntetett) zárkilincs egy zárkerékbe kapaszkodik, mely zárkerék két kis fogaskerékkel kapcsolatban a (21) rudat a horgony minden mozdulata után egy negyedkörrel elforgatja. Ezen berendezés működési módja már most a következő : Ha pld. a (10) számú állomás a (20) számút kívánja fölhívni, akkor saját (d) kontaktusművének (3) mutatóját (1. ábra) addig forgatja jobbra, mig az az (1) gyűrű körüli (a rajzon föl nem tüntetett) (l)-től (lOO)-ig menő beosztás (20)-as jelzésére mutat.