52054. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízi és légi járművek hajtására

Megjelent 1911. évi május lió 259-án. MAGY. g||% KIR. SZABADALMI IGOT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52054. szám. xv/b. OSZTÁLY. Berendezés vizi és légi jármüvek hajtására. FULS ERNST MÉRNÖK HANNOVERBEN. A bejelentés napja 1910 íebruár hó 22-ike. A vízi és légi járművek tovamozgatására leginkább használt hajtóművek (csavarok és lapátkerekek) főhibája nyilván abban áll, hogy az általuk létesített nyomási és szí­vási területek túlságos közel feküsznek egymáshoz térbelileg, minek következtében a kiegyenlítődésre csak rövid út marad. Ezen rendszerek mellett csak a mechanikai csavar- vagy keréknyomást használják ki a tovamozgatásra és a hydraulikus nyomás­különbség kihasználására nincsenek tekin­tettel. Már tettek kísérleteket a hajó előtt egy szívó övnek, a hajó mögött pedig egy nyomó övnek létesítésére úgy, hogy a hajó egész hossza izolátor gyanánt feküdt volna a két különböző hydraulikus nyomás között. Az ilyen sugárhajtású hajókkal végzett kísérletek azonban azt a hátrányt mutatták, hogy a fölhasznált munkának igen nagy része kinetikai energia alakjában a szaba­don kilépő vízsugárban veszendőbe ment. A jelen találmány tárgya oly hajtóberen­dezés, melynél sugárral történő hajtásról annyiban nem lehet szó, amennyiben a hajó elején beszívott víz a hajó végén ab­szolút sebesség, tehát sugárképződés nél­kül folyik ki. A mellékelt rajzon az 1. ábra a berendezés oldalnézetét, a 2. ábra pedig vízszintes metszetét tün­teti föl vázlatosan. Az (a) hajótestben oly (b) turbina van elrendezve, amely a futókerék előtt és mö­gött vezető lapátkoszorúval bír. A hajó orrától a turbinához egy hátrafelé szűkülő (c) szívóvezeték halad, mely úgy van ki­képezve, hogy csúcsánál villaalakban két ágra oszlik és itt két nagy (d) és(e) szívó­nyílással bír. A turbina mögött a (g) nyo­móvezeték foglal helyet, mely a hajó orra •felé erősen kibővül. A berendezés működési módja a követ­kező : A (b) turbina a (d) és (e) nyílásokon ke­resztül a vizet a hajó elején a fokozatosan szűkülő (e) csatornába szívja és nagy se­bességgel a (g) kivezető csatornába szállítja, amelynek belsejében a víz kinetikai ener­giája a keresztmetszet folytonos növeke­dése következtében hydraulikus nyomássá alakul át. A (g) csatorna úgy képezhető ki, hogy a hajó faránál megmaradt relatív ki­lépési sebesség a jármű saját sebességével lesz egyenlő, vagyis a kilépő víz abszolút sebessége zérus lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents