52046. lajstromszámú szabadalom • Alsó csévevezeték varrógépekhez
_ 2 — A (D) tengely vége a (J) lemezt tartja, mely a tengellyel együtt forog. Ezen (J) lemez átmérőjének két szembenfekvő végén a (H, Hl) csapok vannak megerősítve, melyek a tok közelebb fekvő oldalán levő megfelelően alakított (K, KI) furatokba kapaszkodhatnak oly módon, hogy a forgás alatt vagy mindkét csap vagy csak azok egyike nyúlik be a pillanatnyi helyzetnek megfelelő módon a (K, KI) nyílások egyikébe úgy, hogy legalább egy csap mindenkor kapaszkodó helyzetben van és a tok állandóan hajtatik. Ha a (H, Hl) hajtócsapok függőlegesen egymás fölött fekszenek (1., 5., 8. és 9. ábrák), akkor a fölső csap teljesen kilépett a tok nyílásából és a tok és ezen fölső csap vége között szabad tér marad, melyen a szál átléphet. Ezen helyzetnél azonban az alsó csap kapaszkodik az (A) tok egyik furatába, ami a toknak a (J) hajtólemezzel szemben való rézsútos ágyazása által válik lehetővé. Ha a csapok vízszintes vonalba, azaz az említett ábrákon föltüntetett függőleges helyzetből 90°-kal elforgattatnak, mindketten benyúlhatnak a tok nyílásaiba, bár nem oly mélyen, mint az a két csap egyikének legalsó helyzetében lehetséges. Az alsó szál csévéje az (M) tartó (Ml) hüvelyén forgathatóan van elrendezve (6. és 7. ábrák). A csévetartó az (Ml) hüvely segélyével az (A) tok (N) tengelycsapjára van illesztve, mely az (A) tok jobb oldalára van erősítve (4. és 5. ábra), másik végével pedig az (E) nyíláson át a tok másik oldaláig nyúlik. A csévetartó és csévéje az (E) nyíláson keresztül vezettetnek be a tokba (1. ábra pontozot vonalai). Az (M) tartó külső vége az (M2) nyúlvánnyal van ellátva, melyet az (0) támasztó emelőnek az (M2) nyúlvány keresztmetszetének megfelelően kiképezett vége fog körül, ami által az (M) karnak az (A) tokból való kiesése megakadályoztatik és az (M) tartó mozdulatlanúl megmarad, mialatt a gép használatban és az (A) tok forgásban van. A támasztó emelő másik vége körül az 1. ábrán pontozottan berajzolt helyzetbe forgatható, melyben az (M) csévetartót az (A) tokba bevezethetjük vagy azt onnét eltávolíthatjuk. Bár az (0) emelő és az (M2) nyúlvány érintkezése a tartó forgását megakadályozza, ezen kapcsolat mégis laza úgy, hogy a két alkatrész között a szál könnyen átléphet, miközben az (0) emelő vége a fonálvastagságban megfelelő mértékben az (M2) nyúlványról leemeltetik. A készülék működési módja a következő : Az összes, megfelelő helyzeteikben leírt alkatrészek és az állandóan forgó tok segélyével az (F) vezeték fölül levágott részén és a tok (B) kivágásán belül a (P) hurok képeztetik, amikor a (B) kivágás a tűlemez alá jut. A forgás folytatása alatt a (C) kampó a (B) hurkot megragadja és azt magával viszi, miközben a tok fölületén elcsú-I szik (2. ábra). Az (F) vezeték csakis a tok keskeny (Al) bordájával áll csúszó érintkezésben. A forgás folytatásánál a szál hurka az (A) tok tengelyéhez mindinkább közeledik és a tok körül ismét fölfelé csúszik (3. ábra). Az (A) tok fölső kiiktatott (H) hajtócsap között levő szabad tér a szál átlépését megengedi. A hurok legnagyobb, mielőtt még az (A) tok a forgás alatt a 3. ábrán látható helyzetet : elérte. A (P) hurok mellső vége (2. és 3. ábra) az (M2) toldat külső része és a rajta lazán fekvő (0) emelő belső oldala között átcsúszik. Ezen alkatrészek ezen folyamat elősegítése céljából le vannak kerekítve és simítva, az (M) tartó pedig a tokban megfelelő módon van elrendezve, hogy a szál átlépésével szemben akadályt ne képezhessen. A (P) hurok szálának az (M) tartó és az (0) emelő, valamint az (A) tok oldalfala és a mindenkori fölső (H) vagy (Hl) hajtócsap között való átlépése folytán a (P) hurok körülfogja az alsó (R) szálat, mely az (M2) nyúlvány fölső részén elrendezett fülön keresztül állandóan kilép. Ha a (B) kivágás az (F) vezeték megszakított részét elérte, a (P) hurok a gép fölfelé mozgása által összehúzatik és ezáltal az (A) tokról leemeltetik, mire az öltés be van fejezve. A tű valamely használatos szerkezet segélyével szokásos módon mozgatható fölfelé. A leírt folyamat minden öltésnél ismétlődik.