52028. lajstromszámú szabadalom • Öntőgép építőköveknek betonból és hasonló anyagokból való előállítására

2 — 11. ábra egy elforgatható késcsoporttal •ellátott öntőminta vízszintes metszetét, a 12. ábra pedig függélyes metszetét mutatja. A találmányszerinti öntőgép (a) mintája könnyen levehetően van a (b) talapzaton elrendezve. Az (a) öntőminta egy hátsó (c) falból, továbbá a 9. ábrán látható (d) homloklappal együtt lecsappantható (e) mellső falból és a szintén lefektethető (f) oldalfalakból áll, melyek csuklósan vannak összekötve az (e) mellső fallal. Az üreges kövek készítéséhez szükséges (g) magvak a hátsó fal nyílásain keresztül vezettetnek az öntőmintába. Ezen célra egy kulisszával ellátott (h) kóziemelő szolgál, mely a (b) talapzathoz erősített (i) tartókarra van forgathatóan ágyazva. Az (i) tartó a földig ér úgy, hogy ennek folytán a (b) talapzat öt pontban van alátámasztva és az (i) tartó által alkotott ötödik pont a (g) magvaknak és ezek vezetékeinek súlyát veszi föl úgy, hogy ezáltal a gép földőlése meg van akadályozva. Mindegyik (g) mag egy hozzáerősített, függélyes helyzetű (k) lábat hord, melynek derékszög alatt meghajlított (kl) talpa (1) görgőkkel van ellátva. Ezen görgők (m) síneken futnak, melyek közvetlenül az öntőminta alatt vannak oly módon elrendezve és a (b) talapzaton megerősítve, hogy abból bizonyos távolságra kinyúlnak, amely távolság azonban a magvak hosszánál nem nagyobb. A fönti berendezés a magvak vízszintes irányú vezetését teszi lehetővé. A magvak ingadozásainak vagy ugrándozó mozgásainak megakadályozására a (kl) talpak hátsó végére egy (n) szögvas van erősítve, melynek derékszögben kiálló rövidebb szára az (m) sín alatt fekszik és ennek folytán a talp hátsó görgőjét a sínnel állandó érintkezésben tartja. A két (k) lábat fönt egy (o) harántrúd köti össze, mely a (h) kéziemelő kulisszáján halad át és egyúttal a magvak kihúzását megkönnyítő szerkezettel is el van látva. Ezen szerkezet egy (p) bütyökemelőből áll, mely az (o) rúd körül bizonyos határok között elforgatható. A (p) emelő a (pl) fogantyúja a (h) emelő ' kezelésének megkönnyítése céljából kengyelalakú és bütyökalakú (p2) toldata a (g) magvak teljesen betolt helyzetében az öntőminta hátsó (c) falára fekszik úgy, hogy a (pl) fogantyúnak csekély erőt igénylő kismérvű elforgatása elegendő arra, hogy a magvak a becsömöszölt betonban elmozduljanak. Az ily módon meglazított magvak aztán az öntőmintából könnyen kihúzhatók a (h) emelő és a leírt vezetőszerkezet segélyével. Ha a géppel üreges köveket akarunk előállítani, akkor a magvakat a csömöszölés befejeztéig az öntőmintában hagyjuk, ennek megtörténtével pedig teljesen kihúzzuk és azután a követ határoló mellső és oldalsó mintafalakat lecsappantjuk. A magvaknak egyenes vonalban való vezetése következtében a kövek a kihúzás alkalmával nem sérülnek meg. A gép egyéb szerkezeti részletei, pl. az egyes részek összefoglalása, azoknak kicserélhető kiképzése és más egyéb részletek, a mindenkori követelményeknek megfelelően változhatnak anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal érintetnék. Ha tömör köveket akarunk önteni, akkor a magvakat teljesen kihúzzuk a mintából és a magvak vezetésére a mintafalakban kiképezett nyílásokat a beton beesőmöszölése előtt elzárjuk. A nyílások elzárásán a 7. ábrán látható (q) lemez szolgál, mely (ql) rögzítőszerkezettel van ellátva. A 4. ábra a félmagasságú kövek előállítására szolgáló (r) betét alkalmazását mutatja. Az (r) betétlapot függélyesen állítjuk föl a nyitott mintában, mely utóbbi még a 9. ábrán látható (d) homloklapot is behelyezzük, azután pedig a mintát elzárjuk és végül a betét (t) szárnyas csavarjait könynyedén megszorítjuk. Az 5. ábrában föltüntetett (y) betétlap csekély vastagságú kövek előállítására szolgál. E célból a közbenső feneket alkotó (y) lapot valamely alkalmas módon a lecsappantható mellső mintafallal kapcsoljuk össze. A rendes kövek törtrészeinek nagyságával bíró kövek előállítására a 6. és 8. ábrán