52014. lajstromszámú szabadalom • Átkapcsolószelep vízmérő összeköttetésekhez

kívül az (m) cső a (p) hüvelybe betolódott, a víz tehát nem folyhat többé az (m) csö­vön és a (q) nyílásokon át a kis mérőké­szülékbe. Ennek ellenében azonban most az <r) szűkítés összeköttetést létesít az (o) és <s) terek között. Evvel azt értük el, hogy a. szelepkúp alatt továbbra is a beáramlási nyomás, a szelepkúp fölött azonban az egész szerkezet végén uralkodó kisebb nyomás áll fenn. A szelep ezen nyomáskülönbség­nek megfelelően tehermentesíttetik, a nagy mérőkészülék által előidézett nyomásvesz­teség tehát itt is hasznosíttatik. A 2. és 3. ábrán föltüntetett kivitelnek még két különös előnye van. Az egyik az, hogy igen nagy vízvételnél a szelep tánco­lása elkerültetik, a másik pedig az, hogy meg van akadályozva az, hogy a szelep nagy és erősen ingadozó vízfogyasztásnál túlterhelés és az ekkor hirtelen megnövelt fölhajtó erő következtében oly erősen mo­zogjon fölfelé, hogy a (p) süveg menyeze­téhez ütközzék. Röviddel a legmagasabb szelepállás elérése előtt ugyanis ismét meg­nyílik a kis vízmérőhöz vezető út úgy, hogy ez a vízmérő ismét működésbe lép és már most mind a két mérőkészülék jár. Ez azáltal történik, hogy az (1) gyűrű al­kalmas méretezése által az (s) tér rövidebb •a legmagasabb szelepállás elérése előtt ismét összeköttetésbe lép az alsó terekkel. Ez az állapot a 2. ábrán van föltüntetve. Ennek következtében a víz egy része az <1) gyűrű alól az (s) térbe nyomulhat és innen az fr) szűkülésen át a kis ví&mérőbe áramolhatik. Ezáltal bizonyos mérvű nyo­máskiegyenlítődés áll be, a fölösleges föl­hajtó erő nem semmisíttetik meg, a szelep­kúp tehetetlenségi állapotba jut, a szelep «úszik», azonkívül a két vízmérő párhuza­mos kapcsolása által az egész berendezés teljesítménye fokoztatik. A vízvétel megszűntével a terhelés is megszűnik. Ezért a szelep teljes súlya jut érvényre és biztonsággal helyreállítja a kezdeti állapotot. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Átkapcsoló szelep vízmérő összekötteté­sekhez, azáltal jellemezve, hogy a sze­leptok fölső (o) része (f) vezeték útján a nagy (c) vízmérő (g) kibocsátási olda­lával van összekötve és a (v) szelepkúp mozgásai közben a fölső teret a nagy vízmérőhöz vezető kiáramlási nyílásokkal ellátott (y) tér felé (1, t tömitő gyűrűk útján) tömíti, oly célból, hogy a nagy vízmérőn való vízátömlés következtében ezen vízmérőben keletkező nyomáskü­lönbség a szelep tehermentesítésére és ezáltal az ebben beálló nyomásveszteség csökkentésére fölhasználtassék. 2. Az 1. alatt védett átkapcsoló szelep fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (f) vezeték a kis (h) vízmérő készüléket foglalja magában és a sze­leptok elzárt (o) terébe torkollik, mely megemelt (v) szelep esetén az utóbbi által mozgatott és a kis (h) vízmérőn át folyó víz beömlését szabályozó (r) vezérlő közeg által a szelepkúp tömítési helye által határolt (s) térrel van ösz­szekötve. 3. Az 1. és 2. alatt védett átkapcsoló sze­lep foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a szelepkúp legmagasabb helyzeteinél az általa létesített tömítés ismét meg van szüntetve úgy, hogy a víz a szelepkúp körül az (r) vezérlő közegen át a tok fölső (o) terébe és a kis (h) vízmérőbe áramolhatik, oly cél­ból, hogy a szelepnek a szeleptok föde­léhez való ütközését elhárítsuk és hogy az egész vízmérő összeköttetés átbo­csátó képességét növeljük. (1 rajzlap melléklettel.) HtaZVENY l'ARSASAO tYOMOÁJA SUDAPfeSTf.

Next

/
Thumbnails
Contents