51988. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus időzetgyújtó, melynek beállítása valamely külső gyújtórész forgatásával történik

8. ábra részlet és a, 9. ábra metszet a 6. ábra (9—9) vonala szerint alulról nézve. I Első sorban a találmány első foganatositási alakját ismertetjük. Eme rajzokon (A) a gyújtóberendezés kiváltásának időpontját meghatározó elreteszelő korong, melyet az óramű az x nyíl irányában forgathat (4. és 5. ábra), (E) pedig a forgatható külső gyújtórész, mely süveg alakú. A (B) süveget az (A) elreteszelő koronggal az (A) korongon megerősített (al) nyelv kapcsolja, mely sugárirányban az elreteszelő korong kerületén túlér és a gyújtó szállítási helyzetében az oldalirányú elmozdulást kizáró módon (4. ábra) fogódzik a (C) pecekbe, mely a (B) süvegben a rajzon látható módon, eltolhatóan van ágyazva. Úgy az (al) nyelv, mint a (cl) hasíték által képezett villa szárai oly ellentállók, hogy a süvegnek forgatásánál nem deformálódnak. A villa egyik szárának oldalt (c2) kivágása van, melyen az (al) nyelv a (C) peceknek a 3. ábrán látható helyzeténél kiléphet, ha az elreteszelő korongot az (x) nyíl irányában forgatjuk, (v. ö. az 5. ábrát.) A (C) csap a (cl) hasíték fölött hosszanti (c3) fúrattal (2. és 3. ábra) van ellátva, melyen a (B) süvegbe becsavart és a (C) csapot forgás ellen biztosító (bl) pecek megy át. A csap eltolódását a két irány felé egy (c4) karima határolja, mely a gyújtó szállító állásánál a (B) süvegbe fix módon behelyezett és a csap fölső végét befogadó (D) persely alsó homlokfölületére fekszik. A csapnak a persely által körülfogott szárába egy (c5) hasíték van bevágva, mely a V-alakban meggörbített (c6) rúgót fogadja be, ez utóbbi a (c7) pecek segélyével van a (C) csapon fölerősítve és fölső, oldalt lehajlított végei a gyújtó szállítási helyzetében a (D) persely fölső fölületére fekszenek és így szállításnál a (C) pecek eltolódását meggátolja. Minthogy úgy az (al) nyelv, mint a (C) csap a (B)' süveg forgásirányában el nem fordulhat, a gyújtónak a (B) süveg forga-I tása által eszközölt beállításánál az elrete| szelő korong ugyanakkora szöggel fordul I el, mint a (B) süveg úgy, hogy a beállítás hibás nem lehet. Lövésnél a (C) csap tehetetlenségének hatása alatt a 3. ábrán látható helyzetbe tolódik. Ekkor a (c6) rúgó deformálódása közben a (D) perselybe lép be, a csap (c2) kivágása pedig az (A) elreteszelő korong (al) nyelve elé kerül, egyidejűleg az óramű is forgásnak indul és az (A) elreteszelő korongot az (x) nyíl (5. ábra) irányában forgásnak indítja, mi akadály nélkül mehet végbe, mert az (al) nyelv most már a (c2) nyíláson a (C) csap (cl) hasítékából kiléphet. A gyújtónak második, a 6—9. ábrán látható foganatosítási alakja az előbb leírttól csakis a (B) süvegen alkalmazott kapcsolótag kiképezése tekintetében tér el. Ez a kapcsolótag egy (E) emelő, mely a (B) süvegbe szerelt (F) lemezrúgó szabad végén van ágyazva és egy billenő kilincsmű egyik részét alkotja. Az (E) emelő szabad vége villás (1. a 9. ábrát), a villa ágai a szállítási helyzetben (6. ábra) a gyújtó (A) elreteszelő korongjának (al) nyelvét úgy fogják körül, hogy ennek forgását meggátolják, (9. ábra) és — mint az előző foganatosítási alaknál a (C) csap megfelelő részei — oly ellenállók, hogy a (B) süveg forgásirányában nem engednek. Az emelő másik végének homlokfölülete a gyújtó szállítási helyzeténél a (B) süveg belső fölületére illik. Minthogy az (E) emelő és (al) nyelv a (B) süveget és az (A) elreteszelő korongot a süveg forgás irányában mereven kapcsolja, eme második foganatosítási alaknál is lehetetlen a gyújtó helytelen beállítása. Lövésnél az emelő a tehetetlenség hatása alatt lebillen, az (F) lemezrúgó a süveg faláról leemelkedik és mikor a süveghez ismét közeledik, az emelőt a fölbillenési helyzetén való áthaladása után (1. a 7. ábrát pontvonalasan) ismét a 7. ábrán teljesen kihúzott állásába szorítja, melynél az emelő az (A) elreteszelő korongot szabaddá teszi.