51985. lajstromszámú szabadalom • Gőz- vagy gázturbina

oszt fel. Az (1) henger végén levő nyílásokat (3, 4) födök zárják el, melyek a turbina (5) futókerék tengelyének átbocsátására nyílással bírnak. A (6, 7) fedőnyílások a hajtóközeg bevezetésére szolgálnak. A hajtóközegnek elvezetésére szolgálnak a henger közepén a válaszfal jobb és baloldalán elrendezett (27, 27J csatornák. A (3, 4) fedőktől bizonyos távolságra az (1) házba a (9, 9) hengerek vannak betolva, melyeket egyoldalosan a (10) fal határol. Ezen (10) falak a (9) henger belsejét elválasztják a (3, 4) fedők mögötti (11, 12) beáramló kamráktól. A (9) henger (10) fenekén (10. ábra) több (13, 13) nyílás van, melyek a gép legkisebb teljesítő képességéhez szükséges gőz átbocsátására alkalmas méretekkel bírnak. Ezen nyílásokon kívül a (10) fenék egy nagy (14) nyílással bír, mely (15) szeleppel többé-kevébbé elzárható. A (15) szelep szeleporsója (16) tömítő szelencén áthaladva, végén (17) kézikerékkel van ellátva. A tömítő szelencének egy részében, vagy a tömítő szelencén kívül a (18) anyacsavarmenet van kiképezve, mely a (19) szeleporsón lévő csavarmenettel együtt a (17). kézikerék forgatása alkalmával a szeleporsót tengelyirányban eltolja; ezáltal a (15) szelep a(10) hengerfenékhez képest beállítható és a gép teljesítménye szabályozható. A (9) henger maga egy második kamrát alkot, mely a közvetítő anyagnak gyűjtő és | elosztó tereként szolgál, mielőtt a futókerekekbe lép. Ezen célból a hengerteret a futókeréktér felé el kell zárni. Ezt az egyoldalúan nyitott (21) henger eszközli, melynek feneke a futókerekek tere felé van irányítva. (6—9. ábrák.) Ezen (21) hengernek kerülete csavarmenetszerű (22) csatornákkal bír, melyek az első futókerék felé a 7. ábrán látható módon fokozatosan kibűvülnek, torkolatuknál pedig a 8. ábrán látható módon be is mélyednek az első futókerék lapáthosszának megfelelően. A (22) csatornák eleje sugárirányú (23) csatornákkal, a (21) henger belső terével közlekedik (9. ábra) és ezáltal a közvetítő anyaggyűjtő teret és a futókerekek terét összeköti. (6. ábra) Ezen berendezés tehát egy elosztó készülék, mely a gőzt vagy az elégett gázokat az első futókerék teljes kerületére áramoltatja. Az (5) tengelyen több (24) futókerék ül. A futókerekek ismeri módon vannak elrendezve és a tengelylyel összeerősítve. Kétkét (24) futókerék között egy-egy (25) vezetőkerék van elrendezve. A (25) vezetőkerekek számos (26) lapátból álló gyűrűből állanak, melyek sugárirányú helyzetben az (1) henger belső köpenyéhez vannak megerősítve. Úgy a futó, valamint a vezetőkerekek lapát alakjait az alábbiakban részletesebben fogjuk ismertetni. Az utolsó (24) futókerék mögötti tér, melyet a szomszédgép felé a (2) válaszfal határol, a (27) spirál vezetékű csatornával a (28) kiömlő csőhöz (2, ábra) csatlakozik. Az (1) henger második kamrájában elrendezett gép teljesen egyezik a fent leírt berendezéssel úgy, hogy az egész gép kettős gép jellegével bír, melyek közül bármelyik önmagába működésbe hozható; a két rész együtt sohasem hozható működésbe, mivel a két gépnél az elosztó csatornák ellentet irányúak és így a futókerekek ellentet értelemben kénytelenek forogni. Hasonlóképen a futókerekeknek lapátjai is a gép két oldalán ellenkező értelemben vannak megerősítve. A (24) futókerekek (29) lapátjai 11—14. ábrák szerinti görbült alakúak | és üreges belső fölülettel bírnak úgy, a hogy a belépő gáz vagy gőz azon helyen igyekszik kilépni, mely a belépési hellyel szemközt fekszik. Azonban mindegyik lapát lolykép van elforgatva, hogy azon üreges csatorna, mellyel bír, csavarvonal alakú, úgy, hogy azon közegrészek, melyek a lapát fölső végén belépnek, kényteleaek a lapátcsatornán fölülről lefelé végig haladni, mielőtt az alsó lapát végénél kiléphetnének. Ezáltal mindenféle lökések elkerültetnek, mivel mindegyik lapáton való keresztül áramlásnál a közeg oly falaknak ütközik, melyek a lapát két oldalán vannak. Tehát azon lökés, mely a lapát fölső végére gyakoroltatik, kiegyenlíttetik nagy részben azon visszaható erőtől, melyet a lapát alsó végén a kiáramló közeg okoz. Mivel továbbá