51982. lajstromszámú szabadalom • Újítás fatalpak alapozására

— 2 -A leírandó eljárással ezen hátrányokat elkerüljük és maga az eljárás a következő; Az előköszörült fafölületet bevonjuk ojyan fehérjeoldattal, a melyhez albumint vagy kazeint és vizet használunk, mimellett a kazeinnél a szokásos oldószerek egyikét alkalmazzuk. Az ilyen oldat nem tartalmaz szilárdtestet és többé vagy kevésbé- impreg­náló folyadékot képez; ezen oldat ennek folytán úgy a lyukacsokba, mint a fa tömör masszájába behatol és annak külsejét nem vátoztatja meg, habár, úgy mint a köszörült fának folyadékkal való minden éritkezésé­nél, bizonyos fölborzolás fel is lép. Mihelyt a máz elegendően megszáradt, a falapot 100°C fölé hevített hengerek között erős nyomással keresztül vezetjük; erre a célra természetesen meleg sajtót is használ­hatunk. E mellett a fehérje megolvad és egyidejűleg a fölvitt fehérjeréteg és a furnir­fölület simíttatik. A fa már most el van látva egy vízálló fedőréteggel, a henger a fölületet tökéletes, sík, halaványan tükröződő módon simává tette és a fa lyukacsai, úgyszintén tömör masszája a nyomás és meleg által teljesen elzárattak. A polirozásnál reá vitt lakk, illetve gyanta vagy sellakoldat most már teljesen a fölü­leten marad, sehol sem hatolhat be a fába, nem gyakorolhat oldóhatást a megszilárdult fehérjére és miután a hengerlés által léte­sített simaság sokkal nagyobb, mint amilyet bármilyen köszörüléssel előidézni lehetne, ennek folytán a lakkozás vagy politura azonnal egyenletes és hibátlan lesz; gyor­san megszárad, mert alatta semmiféle föl­vevő vagy száradási folyamatot zavaró anyag nincs és a kivánt hatást a különben szük­ségelt lakkozóanyagnak felével vagy negye­dével tökéletes módon elérjük. Az eljárást tehát az jellemzi, hogy fur­nirozott vagy furnirokból álló falapokat a meleg által átalakuló olyan alapozási réteg­gel látjuk el, amely a későbbi polírozó (lak­kozó) anyaggal szemben ellentálló. A meleg hengerléssel tehát emellett két célt érünk el, egyrészt, hogy a fehérjét megolvassztjuk és másrészt, hogy egyidejű­leg az eddig szükségelt utó- vagy leköszö­rtilést megtakarítjuk, amennyiben ennek helyébe a fafölületnek és fehérjerétegnek szatinálása lép. Erre a célra természetesen a legkülönbö­zőbb szerek is alkalmazhatók; föltaláló kísér­letei szerint legjobbaknak bizonyultak a fehérjetartalmú, tehát a melegen koagu­láló alapozási anyagok. Már a bevezetésben említettük, hogy az alapozás ezen módja által a fák összekötő fölületeit külső befolyások ellen megvédhet­jük és ez által a későbbi hólyagképzést vagy a lapok vetődését megakadályozhatjuk. Ennek folytán előnyös, a fák illetve furnirlapok szabad homlokfölületeit is hasonló módon kezelni, mert ezáltal a fa minden oldalon meg van védve a nedvesség stb. behatolása ellen. A homl.okfölületek ezen kezelését legcélszerűbben akként foganatosítjuk, hogy a fehérjetartalmú oldatokkal vagy emulziók­kal való alapozás után a fák homlokfölüle­teit meleg alkalmazása mellett egy forgó henger felé engedjük haladni, mimellett a fölmelegedés folytán az alapozó anyag átalakulása és egyidejűleg a nyomás álíal a fedőrétég simítása biztosítva van. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás falapok alapozására fehérjeanyago­kat, különösen albumint vagy kazeint tartalmazó, az előköszörült fára fölvitt likacstöltőanyaggal való kezelés utján, jellemezve azáltal, hogy az így kezelt fát meleg és nyomás hatásának tesszük ki, mikor is a likacstöltőanyagnak átala­kulása (koagulálása) megy a fa fölső rétegében végbe és egyidejűleg az impreg­nált fölület simítása is létesül. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents