51961. lajstromszámú szabadalom • Gép üreges üvegtárgyaknak mechanikus úton történő előállítására

A fölfúvás befejezte után a (96) csap elzáródik, a (107) kikészítőforma, azután pedig a (32) nyakforma kinyílik és a palack leesik. Ez alatt a (6x) mérőforma telik meg, a 99) kocsi jobbfelé mozdul el és a 16. ábrán látható helyzetbe jut, a (6*) mérőforma tehát a jobboldali fölszúró és fölfúvó berendezés elé kerül, hol az üveghólyag fölfúvása ugyanúgy megy végbe, mint ahogy azt előbb leírtuk; ez alatt a (6) mérőforma üveggel telik meg, tehát a leírt műveletek folytonosan ismétlődnek. A föntebb leírt berendezésnél annak következtében, hogy a mérőformák rugalmasan vannak ágyazva, ezek mindig igen pontosan ráfekszenek az üvegelvezető nyílásra és a nyakformára, tekintet nélkül a részek hőokozta kiterjedésére és kopására. Ha az üvegelvezető nyílás igen tágas, azt előnyösen fűtjük, mely célból a nyílás alsó része körül kör vagy más alakú (109) fűtőlángzót helyezhetünk el (1. a 24. ábrát). Viszont, ha az üvegelvezető nyílás igen szűk, kívánatos lehet ennek hűtése, mert a megolvadt üvegnek az a törekvése, hogy a vele érintkező meleg fölülethez hozzá tapadjon ; ebból a célból a nyílás körül levegőt vagy folyadékot vezető (110) csatornát alkalmazhatunk (25. ábra). Ezenkívül a nyílást a rajzon látható kúpos alakban képezhetjük ki, hogy a nyílásban esetleg keletkező üvegdugó a fölülről lefelé ható nyomás következtében könnyen elválik. Ezt a nyomást vagy a gyűjtőben lévő üvegoszlop súlya, vagy pedig az üveget a mérőforma megtöltése céljából kinyomó (84) dugattyú fejti ki, ebben az utóbbi esetben előnyös, ha (84) dugattyú lefelé való mozgását előbb kezdi meg, mielőtt a mérőforma az üvegelvezető nyílás elé érkezik úgy, hogy a mérőforma az üvegdugót előbb vágja el és ez előbb essen le, mielőtt a mérőforma az üvegelvezető nyílást elérné. Mint azt föntebb mondottuk, a mérőfovma mozgatható feneke megemeli az üveg hólyagot, mikor a mérőforma a nyakforma elé érkezik, hogy az üveghólyag a nyakformával kapcsolódjék, minthogy azonban a forma falaival érintkező üveg kevésbbé folyékony, mint az üveg többi része, minthogy továbbá az üveg a forma falához, mely sohasem teljesen sima, hanem bizonyos mértékben érdes, hozzátapad, célszerű, ha a mozgatható feneket a 28. ábrán látható módon képezzük ki, hogy így az üveghólyag fölemelésénél és a nyakformába való átvitelénél kifejtendő erőt csökkentsük. Ebből a célból a fenék a (20) rúddal mereven kapcsolt (19) középrészből és a (20) rúd nyújtványára fekvő (112) rúgón alátámasztott (111) gyűrűrészből áll. Mikor ae ekként szerkesztett fenék fölemelkedik és a forma falához tapadt üveg a fenék fölemelkedése ellen túlságos nagy ellenállást fejt ki, mely nagyobb, mint a (112) rúgó ellenállása, a (111) szélső rész. megáll és a (19) középső rész egymaga mozog előre, miközben az üvegnek folyékonyan maradt és ezért csak kis ellenállást kifejtő középrészét magával viszi. A 27. ábrán oly foganatosítási alak látható, mely különösen szűk palackok készítésénél használható előnyösen. Ennél a foganatosítási alaknál a (5) mérőforma és (107) kikészítőforma a palack nyaka alatt végződik és a (32) szájforma annyira meg van nyújtva, hogy az a nyakra, sőt szükség esetén a palack egy részére is kiterjedjen. A leírt gépnél a különböző részek mozgatása kézzel vagy mechanikus úton, megfelelő berendezések segélyével történhetik,, ezek tetszőlegesen lehetnek kiképezve, miért is a rajz egyszerűsítése céljából ábrázolva nincsenek. A formák ismert módon vannak kiképezve, a nyakforma két rész& pedig akként van szerelve, hogy eltolódhassanak és így a kész palackot teljesen elereszthessék. A leírt gép főelőnyei a következők: 1. Szerkezete igen egyszerű. 2. Az üveg betöltése, még szűk palackok készítésénél is igen gyorsan történik. 3. Az üveget biztos és célszerű módon, az illető tárgy készítéséhez szükséges menynyiségben méri le a formában.