51920. lajstromszámú szabadalom • Fonálcsomózó takácscsomók előállítására

— 3 fonalat a 6. ábrán föltüntetett helyzetbe hozza. A (21) tengelynek tovább forgása közben a (11) kar eredeti helyzetébe viszszatér. A csigavonalalakú (14) rúdban végződő (13) tengely mozgatása hasonló módon megy végbe. A (37) excenter kerületén a (44) csap körül forgatható (45) emelő (1. és 10. ábra) orra csúszik; a (45) emelő alsó végétől a (46) zsinór a (47) vezető görgő körül a (13) tengelyre erősített (48) görgőhöz vezet, melyen a zsinór másik vége van megerősítve. A (37) excenter lejtősen emelkedő fölülete folytán a (45) emelőt jobbra mozgatja és ezáltal a csigavonalalakú (14) rudat is elforgatja. A berendezést a (49) csavarrúgó mozgatja vissza, mely a (13) tengely körül van csavarva és melynek egyik vége a (48) görgőre, másik vége pedig a (13) tengely csapágyára van erősítve. A (17) kart az (50) emelő működteti, mely az (51) csap körül forgatható és melynek orra a (38) excenter kerületén csúszik. Az (50) emelő mozgását az (52) zsinór a (18) tengelyre erősített (53) korongra viszi át. Az (s) fonál áthúzása után a (17) kart eredeti helyzetébe az (54) csavarrúgó (1. ábra) mozgatja vissza, mely a (18) tengelyt, illetve az arra erősített (55) korongot (13. ábra) zsinór útján működteti. Amint a 4., 10. és 13. ábrán látható, a (36, 37) és (38) excenterek különböző alakban vannak kiképezve és esnek megfelelően különböző módon működnek. Ha a csomó a leírt módon elkészült, a munkás az összecsomózott fonalakat az (5) és (7) szorítókból kihúzza és eközben a csomót kifeszíti. A (21) tengely a csomóképezés közben egy teljes fordulatot végez és az összes berendezések az új működésre kész eredeti helyzetükbe visszatérnek, a (24) dob pedig a (25) szíjat és a (27) csúszódarabot a (33) órarúgó segélyével húzza vissza. A (33) órarúgó a 2. ábra szerint csigavonalalakú és egyik vége a (24) dob belső falára, másik vége pedig a helytálló (34) pecekre van erősítve. A (21) tengelynek a (24) dob visszafelé forgása közben való visszaforgását az alaplemezre erősített (35) kilincs akadályozza meg, mely szintén a (32) gyűrű fogába kapcsolódik és a (21) tengelyt eredeti helyzetében biztosítja. A 17—23. ábrák a fonálcsomozónak másik foganatosítási alakját tüntetik föl, mely az elsőnek egyszerűsített alakja, amennyiben a hurkot nem két elem, hanem csak egy képezi. Az (56) alaplemezen itt is mindegyik fonál befogadására két szorító van alkalmazva és pedig a horgot képező (h) fonalat az (57) és (58) szorítók, a csomónak hurokját képező (s) fonalat pedig az (59) és (60) szorítók tartják fogva. A horgot a sarlóalakúan hajlított (61) kar készíti, mely az (56) alaplemezen ferdén állított (62) tengelyre (20. ábra) van erősítve és végén éles (63) horoggal ellátva. A (61) karnak a (64) nyíl irányában való mozgása közben a (63) horog (a 17. ábrán pontozott vonalak által jelzett helyzetben) az (s) fonál fölé és a (h) fonál alá nyúlik, visszafelé mozgása közben a (h) fonalat megragadja, annak végét az (58) szorítóból kihúzza és a 17. ábrán kihúzott vonalak által jelzett helyzetben kifeszítve tartja. Eközben a (65) csúcs a két fonalat kellő helyzetben tartja és a készítendő csomó támaszát képezi. A hurkot az (56) alaplemezen forgathatóan és eltolhatóan ágyazott, csavarvonalalakú (66) rúd képezi. A (66) rúd egyik végén a négyélű (67) tengelybe megy át, mely a (68) csőben eltolható. A (68) cső két (69) csapágyban forgathatóan, de el nem tolhatóan van ágyazva és arra a kúpos (70) fogaskerék erősítve, mely a kúpos (71) fogasszegmensbe (17. és 18. ábra) kapaszkodik. A függélyes (72) csap körül forgatható fogasszegmens alsó oldalán a (73) fogantyú van megerősítve, melyre a munkás a berendezés működtetése céljából hüvelykujjával nyomást gyakorol. A (71) fogasszegmens alsó oldalán, továbbá a rúgóhatás alatt álló (74) kilincs van forgathatóan ágyazva, mely a (75) ütközőpecekre támaszkodik (17. ábra). A fogasszeg-