51919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartályok harangjainak és vasmedencéinek fölépítésére

Megjelent 1911. évi május hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 51919. ssám. 1 l/e. OSZTÁLY. Eljárás gáztartályok harangjainak és vasmedencéinek fölépítésére. BAUMANN HUGÓ FŐMÉRNÖK WITKOWITZBAN. A bejelentés napja 1910 julins hó 9-ike. Elsőbbsége 1907 november hó 21-ike. A jelen találmány tárgyát képező eljárás, mely vasmedencével ellátott gáztartályokra vonatkozik, a medence köpenyének és a harangnak fölülről lefelé való egyidejű fölépítését teszi lehetővé, melynél az összes műveletek embermagasságban vagy megközelítően embermagasságban végezhetők és állványok fölöslegesek. A vasmedencével ellátott gáztartályok fölépítésének rendes módja 1. vagy abban áll, hogy a medencét alulról fölfelé fölépítik, azután a harangfödélhez való állványt fölállítják, a harang talpgyűrűjét vagy csészéjét ráhelyezik és a vezetékállványok segélyével a harang köpenyének szakaszait alulról fölfelé szögecselik és lesülyesztik, végül a harangfödelet az állványon fölszerelik; 2. vagy abban áll, hogy a harangfödelet a medence fenekén fölszerelik és azt a medence falától függetlenül ágyazott vagy a kész medenceköpenyen alkalmazott vezetékállvány segélyével vagy a vezetékállványtól független, külön emelőberendezés segélyével fölemelik, a medencét pedig az 1. alatt leírt módon építik föl; 3. vagy abban áll, hogy a medenceköpenyt a vezetékállványnak körülfutó külön menetei vagy részei segélyével fölépítik és a medence elkészítése után arra a harangot az 1. vagy 2. alatt leírt módon fölhelyezik. Ezeknek a fölállítási módoknak következő hátrányai vannak: Az első eljáráshoz nagy és drága állványok és emelőberendezések szükségesek, mert a haraugnak és a medencefalnak alkatrészeit nagy magasságra kell emelni és az összekötéseket csak ebben a magasságban lehet elkészíteni és emellett a drága faállványt minden egyes fölépítés alkalmával újra kell előállítani; azonkívül a harangot csak a medence elkészítése után lehet fölépíteni. Ha pedig a második eljárásnál a haranghoz állványok egészen vagy részben fölöslegesek is, a medence falát mégis az 1. alatt leírt költséges és hosszadalmas módon kell fölépíteni. A harmadik eljárásnál végül a medence szögecselésének még abban az esetben is, ha a harangot a 2. alatt leírt módon építik föl, be kell fejezve lenni, mielőtt a harangfödelet fölemelik és a harangot fölépíthetik. A jelen találmány tárgyát képező eljárás ellenben a harangoknak és a medenceköpenyeknek aránylag sokkal rövidebb idő alatt és kevesebb segédeszköz és munkaerő alkalmazásával való fölépítését teszi lehetővé és egyidejűleg a munkásoknak a nagy magasságban