51895. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép az anyabetűknek választás szerint, különböző magassági helyzetben történő leöntését lehetővé tevő berendezéssel

kozó átvezető tagok elölnézete, részben metszete, a gyűjtő a gyűjtőállásban van, a betűk leöntése az anyabetűk magas hely­zetében történik, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, az ábrán egy anyabetű van je­lezve, a 3. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala szerint, a 4. ábra a gyűjtő és az ehhez csatlakozó közbeeső csatorna elölnézete, részben met­szete, a gyűjtő oly magassági helyzetben van, hogy az anyabetűket a közbeeső csa­torna magas helyzetükben fogja föl, az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő vetület, a gyűjtő azonban oly magassági helyzetben van, hogy az anyabetűket a közbeeső csa­torna alacsony helyzetükben fogja föl, a 6. ábra az 1. ábrának megfelelő vetület­ben vegyes szedésre szolgáló gépet ábrá­zol oly beállításban, hogy az összes anya­betűk leöntése a mély helyzetben történjék és a 7. ábra a 6. ábrán látható gépet vegyes szedés esetére ábrázolja. Eme a rajzokon (a) a gyűjtő, (b) a közbe­eső csatorna, mely mögött a sornak át­vezetésénél a (c) anyabetű tolófej áll be, mint azt az 1. ábrán pontozva jeleztük, (d) egy csatorna, melyre az (1) lerakótag (3. ábra) fekszik, (e) egy lengő ütköző, mely az (a) gyűjtőpályájába nyúlik, (f) egy fix ütköző, (g) eltolható ütköző a (c) tolófejpályájában, (h) ennek fix ütközője, (i) a gyűjtő fölfek­vési fölülete az anyabetűk gyűjtésénél. Szedésnél az anyabetűket tekintet nélkül arra, hogy mily betűnemet akarunk önteni, mind ugyanabban a helyzetben szedjük (1. ábra) azután pedig — pld. ha kiemelő betűket akarunk önteni. — a gyűjtőt meg­emeljük, míg a 4. ábrán látható magassági helyzetbe nem jut, miközben a fix (f) üt­közőbe ütközik. Az anyabetűket ekkor a (b) közbeeső csatornán a (c) tolófejbe toljuk, mely az anyabetűket magas állásukban állítja az öntőhelyzetbe. Öntés után a tolófej annyira emelkedik, míg a (g) ütközőre nem fekszik, melynek elrendezése olyan, hogy a magas helyzetben álló anyabetűk a (d) csatorna vonalába essenek, tehát ebbe nehézség nél­kül bejuthassanak és ismert módon az (1) lerakótagra áttolassanak. Az (e) és (g) üt­közők akként vannak egymással összekötve, hogy ha az egyik be van kapcsolva, a má­sik működésen kívül legyen. Ha közönséges szedést kell önteni, az (e) ütközőt állítjuk a gyűjtőpályájába és a matricákat ép úgy gyűjtjük, mint ahogy azt előbb leírtuk, minthogy azonban a meg­emelésnél a gyűjtő a mélyebb (e) ütközőbe ütközik, az anyabetűk a (b) átvezetőcsatorná­ban mélyebben elrendezett másik vezeték elé kerülnek (1. az 5. ábrát) és a mély állá­sukban jutnak a (c) tolófejbe úgy, hogy a közönséges betűnemet öntjük le. Öntés után a tolófej a magasabban álló fix (h) ütkö­zőbe ütközik és az anyabetűk — bár most a tolófejben a mély helyzetükben vannak — a lerakóba való átvezetésük céljából a (d) csatornával ismét egy vonalba állanak be. A kiemelő vagy közönséges betűnemek öntése céljából csakis az szükséges, hogy az (e) ütközőt be vagy kikapcsoljuk. Ha egy-egy anyabetűnek kettőnél több betű képe ennek megfelelően több külön­böző hosszúságú (e) és (g) ütközőt alkal­mazunk. A 6. és 7. ábrán látható berendezés se­gélyével ugyanabban a sorban különböző betűnemeket önthetünk. Ebből a célból a gyűjtőben pld. két helyt­álló vezetéket alkalmazunk. Ha közönséges írásnemből öntött sort akarunk előállítani, az (e) ütközőt állítjuk a gyűjtő hatás kö­rébe úgy, hogy a normális módon öntött betűsor a gyűjtő megemelésénél a (b) közbeeső csatorna alsó vezetékével kerül­jön egy sorba (1. a 6. ábrát). Öntés után a tolófej a (h) ütközőbe és a mélyen álló anyabetűk a (d) csatornába átjuthatnak. Ha vegyes sort kell előállítani, az anyabetű­sor szedését a leírt módon végezzük, a kö­zönséges betűnem öntésére szolgáló anya­betűket kézzel a gyűjtő második, helytálló alsó vezetékére állítjuk (1. a 7. ábrát) és az (e) ütközőt kikapcsoljuk úgy, hogy a gyűjtő egészen a fölső (f) ütközőig föltol­ható. Az anyabetűket most már ismert mó-

Next

/
Thumbnails
Contents