51895. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép az anyabetűknek választás szerint, különböző magassági helyzetben történő leöntését lehetővé tevő berendezéssel

kozó átvezető tagok elölnézete, részben metszete, a gyűjtő a gyűjtőállásban van, a betűk leöntése az anyabetűk magas helyzetében történik, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, az ábrán egy anyabetű van jelezve, a 3. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala szerint, a 4. ábra a gyűjtő és az ehhez csatlakozó közbeeső csatorna elölnézete, részben metszete, a gyűjtő oly magassági helyzetben van, hogy az anyabetűket a közbeeső csatorna magas helyzetükben fogja föl, az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő vetület, a gyűjtő azonban oly magassági helyzetben van, hogy az anyabetűket a közbeeső csatorna alacsony helyzetükben fogja föl, a 6. ábra az 1. ábrának megfelelő vetületben vegyes szedésre szolgáló gépet ábrázol oly beállításban, hogy az összes anyabetűk leöntése a mély helyzetben történjék és a 7. ábra a 6. ábrán látható gépet vegyes szedés esetére ábrázolja. Eme a rajzokon (a) a gyűjtő, (b) a közbeeső csatorna, mely mögött a sornak átvezetésénél a (c) anyabetű tolófej áll be, mint azt az 1. ábrán pontozva jeleztük, (d) egy csatorna, melyre az (1) lerakótag (3. ábra) fekszik, (e) egy lengő ütköző, mely az (a) gyűjtőpályájába nyúlik, (f) egy fix ütköző, (g) eltolható ütköző a (c) tolófejpályájában, (h) ennek fix ütközője, (i) a gyűjtő fölfekvési fölülete az anyabetűk gyűjtésénél. Szedésnél az anyabetűket tekintet nélkül arra, hogy mily betűnemet akarunk önteni, mind ugyanabban a helyzetben szedjük (1. ábra) azután pedig — pld. ha kiemelő betűket akarunk önteni. — a gyűjtőt megemeljük, míg a 4. ábrán látható magassági helyzetbe nem jut, miközben a fix (f) ütközőbe ütközik. Az anyabetűket ekkor a (b) közbeeső csatornán a (c) tolófejbe toljuk, mely az anyabetűket magas állásukban állítja az öntőhelyzetbe. Öntés után a tolófej annyira emelkedik, míg a (g) ütközőre nem fekszik, melynek elrendezése olyan, hogy a magas helyzetben álló anyabetűk a (d) csatorna vonalába essenek, tehát ebbe nehézség nélkül bejuthassanak és ismert módon az (1) lerakótagra áttolassanak. Az (e) és (g) ütközők akként vannak egymással összekötve, hogy ha az egyik be van kapcsolva, a másik működésen kívül legyen. Ha közönséges szedést kell önteni, az (e) ütközőt állítjuk a gyűjtőpályájába és a matricákat ép úgy gyűjtjük, mint ahogy azt előbb leírtuk, minthogy azonban a megemelésnél a gyűjtő a mélyebb (e) ütközőbe ütközik, az anyabetűk a (b) átvezetőcsatornában mélyebben elrendezett másik vezeték elé kerülnek (1. az 5. ábrát) és a mély állásukban jutnak a (c) tolófejbe úgy, hogy a közönséges betűnemet öntjük le. Öntés után a tolófej a magasabban álló fix (h) ütközőbe ütközik és az anyabetűk — bár most a tolófejben a mély helyzetükben vannak — a lerakóba való átvezetésük céljából a (d) csatornával ismét egy vonalba állanak be. A kiemelő vagy közönséges betűnemek öntése céljából csakis az szükséges, hogy az (e) ütközőt be vagy kikapcsoljuk. Ha egy-egy anyabetűnek kettőnél több betű képe ennek megfelelően több különböző hosszúságú (e) és (g) ütközőt alkalmazunk. A 6. és 7. ábrán látható berendezés segélyével ugyanabban a sorban különböző betűnemeket önthetünk. Ebből a célból a gyűjtőben pld. két helytálló vezetéket alkalmazunk. Ha közönséges írásnemből öntött sort akarunk előállítani, az (e) ütközőt állítjuk a gyűjtő hatás körébe úgy, hogy a normális módon öntött betűsor a gyűjtő megemelésénél a (b) közbeeső csatorna alsó vezetékével kerüljön egy sorba (1. a 6. ábrát). Öntés után a tolófej a (h) ütközőbe és a mélyen álló anyabetűk a (d) csatornába átjuthatnak. Ha vegyes sort kell előállítani, az anyabetűsor szedését a leírt módon végezzük, a közönséges betűnem öntésére szolgáló anyabetűket kézzel a gyűjtő második, helytálló alsó vezetékére állítjuk (1. a 7. ábrát) és az (e) ütközőt kikapcsoljuk úgy, hogy a gyűjtő egészen a fölső (f) ütközőig föltolható. Az anyabetűket most már ismert mó-