51893. lajstromszámú szabadalom • Karburátor

fémlamellákból van összetéve és ez utób­biak csavarmenetesen vannak elrendezve, oly módon, hogy az egyik lamella a másik szélét kissé átfödi. Az (5) hüveily a fecs­kendőcső furatainak magasságában m eg van szűkítve és alsó végével a karburátor (6) köpenyéhez van erősítve, fölső végén pedig a (7) .gyűrű és a (8) csavaranya közé van csíptetve, mely utóbbi részek a hüvely fölső részének a karburátorban való veze­tésére szolgálnak. A (7) gyűrű belső oldala sugárirányú ka­rokat és ezeken egy agyat hord, amelynek furatába a (3) cső van erősítve, A gyűrű külső oldalának egy része (9) fogazással van ellátva, mely a karburátor köpenyében vízszintes irányban eltolható (10) hengeres rúd fogazásával kapcsolódik. A (10) fo­gasrúd szabad vége egy (11) diaf ragmát hord, mely a (12) rúgó hatása alatt áll és a karburátor (17) terét, amelyben fekszik, két (13) és (14) kamrára osztja, tamelyek közül a (14) kamra a külső levegővel köz­lekedik. Ha a mótor nem működik, akkor a (12) rúgó a (11) diafragmát a 3. ábrán sza­kadozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe nyomja vissza, amelyben a (7) gyűrű és vele együtt az (5) hüvelynek . hozzáerősí­tett fölső része a lamellák hajlásának irá­nyában úgy van elfordulva, hogy a hüvely megszűkülésének átmérője a lehető legki­sebb (1. ábra). Ha a mótor működésben van, akkor a (16) szabályozószelep állása szerint a du­gattyú szívóhatása kisebb-nagyobb nyomás -csökkenést idéz elő, amely a (15) furaton keresztül a diafragma alatti térbe terjed át, minek következtében a külső légnyoi­más a (12) rúgiót összenyomja ésí a (10) fo­gasrudat eltolja, ez utóbbi pedig a (7) gyűrűt és vele együtt az (5) hüvelyt a 3. ábrán látható nyíl irányában elfor­gatja, amely műveletet a hüvely saját ru­galmassága is elősegíti. Ennek folytán a hüvely kinyúlik és megszűkülésének kereszt­metszete nagyobb lesz és így a levegő na­gyobb mennyiségben fog beáramolni. Ugyan­ekkor a (7) gyűrűvel együtt a (3) cső is fölemelkedik, amely ennek folytán a (2) fecskendőcsőnek nagyobb számú furatát teszi szabaddá és így több karburáló folya­dék léphet be. A robbanó keverék mennyi­sége tehát növekedik, de amellett a rob­banó keverék összetétele állandó marad, mivel a belépő levegő és karburáló folya­dék viszonyszáma és a fecskendőcső körül haladó légáram sebessége lényegileg nem változik. A legnagyobb teljesítmény alkal­mával az egyes részek a 2. és 3. ábrán föl­tüntetett helyzetet foglalják el. Ha a nyo­máscsökkenés alább hagy, iakk|or a (12)! rúgó hatása alatt az előbbiekkel ellentétes irár nyű mozgások létesülnek. A mótor által előidézett nyomáscsökkenés nagyobbodása vagy kisebbedése szerint a (10) fogasrúd az egyik vagy másik irányban tolódik el és olyan helyzetbe áll be, amelynek az (5) hüvely szűkülésének meghatározott kereszt­metszete és a karburáló folyadékot bebo­csátó szerkezetnek meghatározott állása felel meg. A leírt berendezés közvetlenül kézzel js működtethető oly módon, hogy a (16) sze­lep emelőjének kormányrúdja a (10) fo­gasrúd meghosszabbításával köttetik össze egy rúgó közbeiktatása mellett. Másfelől a (16) szelep egészen elhagy­ható és a robbanó keverék fojtása vagy elzárása az engedékeny (5) hüvely segé­lyével eszközölhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 47297. sz. szabadalommal védett kar­burátornak egy kiviteli alakja, jelle­mezve azáltal, hogy az engedékeny hü­vely beállítására egy fogasrúd szolgál, mely a hüvely szabad végén elrendezett fogkoszorúval kapcsolódik és a hüvely­nek ezen végét önmaga körül elforgatja, mimellett a fogasrúd mozgatása a mó­tor szívólökése alkalmával föllépő nyo­máscsökkenés által befolyásolt dugattyú vagy valamely szabályozó segélyével, vagy pedig kézzel történik. 2. Az 1. igénypontban védett karburátor­nak egy kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, ho&y a fogasrúd egy diafragmával

Next

/
Thumbnails
Contents