51892. lajstromszámú szabadalom • Elsütőszerkezet lőfegyverek számára, melynél az előzőleg elreteszelt ravasz csak a fegyver megfelelő magassági állásba csattantható el

elrendezve, melyen megfelelő nyugasz (horony, fúrat vagy hasonló) van kiképezve. Ezen nyugasznak, ill. a (d) karnak az (i) ingán való helyzete úgy van megválasztva, hogy a helyes magassági helyzetben, melybe az inga, mint rendesen a (k, m) mutatókkal és az (1, n) skálákkal ellátott (e, h) irányzék-állítómű segélyével állíttatik be, a (d) nyugasz az (ol) rúdvég előtt foglal helyet. Addig, amíg a fegyver nincs a helyes magassági helyzetben, .a (d) kar, ahogy ez az 1. ábrában föltüntetett példaképpeni helyzetből kitűnik, oly helyzetet foglal el, hogy annak sima része áll az (ol) rúdvég előtt úgy, hogy a fegyver el nem süthető, mert a ravasz működtetésénél a tovamozgás az (ol) rúdvégnek a kar sima részébe való ütközése által megakadályoztatik. A 2. ábrában föltüntetett helyes magasságiállásban a ravasz visszahúzható annyira, amennyire az az első elsütéshez szükséges, mivel az (o) nyomórúd (ol) vége a (d) karnak (dl) furatába csappan és az (o) rúd annyira visszahúzható, hogy a (t) elsütő csap a (b) ütőszegnek (c) orra alól teljesen elhúzható. Az (o) nyomórúd egész hosszában a tusában van átvezetve, minek következtében a tusa nyakában csak aránylag kis furat szükséges. Az inga maga a tusának elzárható kivágásában helyezhető el, melybe a nyomórúdnak (ol) vége benyúlik, ahol is még egy külön (o2) fémhüvelyen mehet át pontos vezetés céljából. A fegyver lobbantyúja tehát érintetlen marad. Nem szükséges tehát más, mint a ravasszal csuklósan összekötött (o) nyomórúd, mely az ingának (d) karjával együtt a fegyvernek minden nem helyes magassági állásában az elsütést lehetetlenné teszi. A jelen találmány szerinti foganatosítási alak tehát lényeges egyszerűsítést jelent, mely egyszerűsítés folytán valamennyi eddigi szerkezetnél előfordúló és a lobbantyú szerkezetre ható rögzítő szervek elesnek. A 3. ábra egy másik foganatosítási alakot tüntet föl, melynél az előbb ismertetett foganatosítási alakkal elérhető célt elérjük anélkül, hogy a nyomórudat csuklósan kötnők össze a ravasszal. Ezen szerkezetnél a ravasz mögött (o3,o4) szögemeltyű van elrendezve, mely az (o5) orral ellátott, fölső (o4) karjával alúlról a (t) elsütő rúdra támaszkodik, míg a lefelé álló (o3) karja körülveszi az (o) nyomórúdnak mellső végét. Ezen nyomórúd, mely ugyancsak a tusa nyakán megy át és melynek hátsó vége az (o2) csapágyban van bevezetve, az (06) rugó hatása alatt áll, mely a rúdnak és a szögemeltyűnek egymásba való kapcsolódását, ill. az (o4) karnak a (t) elsütő rúdra való támaszkodását biztosítja. Ezen foganatosítási alaknál tehát a nyomórudazat teljesen el van különítve az elsütő szerkezettől és úgy van berendezve, hogy a (t) csap a ravaszra ható legerősebb nyomásnál sem húzható el az ütőszeg orráról addig, míg a helyes magassági irányt el nem értük, azaz addig, míg az inga helyzete olyan, hogy a (d) karnak (d) nyugasza a hátsó (ol) rúdvég előtt foglal helyet. Az ismertetett szerkezet célszerűen a következőképpen lesz használható: A lövész célzásnál a ravasz nyelvére kifejtett rövid ideig tartó nyomás által meggyőződik arról, vájjon a fegyver a helyes magassági irányban van, ill. vájjon a (d) kar (dl) nyugaszával az (ol) rúdvég előtt áll, amikor is az (o) nyomórúd hátrafelé szabadon elmozoghat. Az elsütés ekkor a szokott módon mehet végbe. Szükség esetén az ingával, vagy nyomórúdazattal kapcsolatban, esetleg külön jelzőszerkezet is rendezhető el, mely a nyugasznak a rúdvéghez képest elfoglalt mindenkori helyzetét kivülről is jelzi, hogy a lövész minden próbálgatás nélkül is megállapíthassa a fegyver egyes részeinek pillanatnyi helyzetét és azt, vájjon a fegyvert sülyeszteni, vagy emelni kell, hogy a rúdvég a nyugaszba csappanjon, ill. hogy a fegyver helyes magassági helyzetét elérje. Lényeges a jelen találmány szerinti berendezésnél az ütköző karnak nagy hossza, miáltal a kilengés aránylag nagy úgy, hogy pontosabb beállítást érünk el, mint rövid karnál. Azonkívül nagy fontossággal bír az, hogy a zárószerv, nevezetesen a kar itt