51879. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

Megjelent 11)11. évi április hó 29-én. MAGY KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51879. szám. V/o/1. OSZTÁLY. Golyós csapágy. HESS HENRY MÉRNÖK PHILADELPHIÁBAN. A bejelentés napja 1910 junius hó 7-ike. Elsőbbsége 1909 junius hó 25-ike. A találmány tárgya különösen oly golyós csapágyakra vonatkozik, melyek több golyósorral birnak. A találmány célja oly csapágy létesítése, mely nagy mérvű radiális nyomásnak ellentáll, kis méretű, könynyen állítható össze és nem drága. A találmány értelmében mindenyik tokrészt több szakadatlan pályával látjuk el a golyósorok számára s az egyik tokot több szelvényből készítjük, hogy az összeszerelés gyors és egyszerű legyen. Mint a rajzból kitűnik, az egyik tokrész golyópályái aránylag mélyek, míg a másikéi sekélyek, oly célból, hogy a csapágy összeállítását az egyik résznek a másikra az anyag rugalmasságának határain belül való leszorításával eszközölhessük. A találmány értelmében mindkét tokrészt mélyített golyópályákkal látjuk el, melyeket a golyók lényegileg mindig csak egy-egy ponton érintenek, miáltal azon előnyt érjük el, hogy a csapágy nemcsak radiális nyomást, hanem egyidejű axiális nyomást is képes fölvenni. Emellett a golyópályák folytonosak, nem lévén megszakítva töltőnyílásokkal úgy, hogy a golyók mindig könnyen futhatnak. Az ilyen elrendezés vonja azután maga után a könnyű összeszerelhetőséget és a tömör alakot. A csatolt rajzon 1. ábra egy példa oldalnézete, 2. ábra annak metszete, míg a 3. ábra az összeszerelés módját tünteti föl. A csapágy a belső (A) és a külső (B) tokrészből áll, melyeknek megfelelő (a), (al) ós (b2, b3) pályáin mozoghatnak a (C, Cl) golyósorok. A tokrészek egyike, a jelen példánál a külső (B) tokrész két (b), (bl) szelvényből áll, melyek összeszerelés után bármily alkalmas módon, pl. a (D) gallér révén egyesíthetők. Az összes golyópályák hornyokat képeznek, melyek túlnyúlnak oldalirányban azon ponton melyben a golyó az illető tokrésszel érintkezik. A pályák sehol sincsenek megszakítva, el^ térnek tehát azon pályáktól, melyeknél töltőnyílásokon át vezettetnek be a golyók. Minthogy a pályák kellő mélységű hornyokat képeznek, nyilvánvaló, hogy a csapágy nemcsak radiális, hanem axiális nyomásokat is biztosan fog föl. Célszerű az egyik tokrész, pl. a belső (A) rész pályáit aránylag mélyre készíteni, ellenben a másik tokrész kifelé forduló oldalait a (4, 41

) befelé nyúló vállakkal ellátni, melyek összeszerelt helyzetben a belső (A) rész (1, 3) vállaival kerülnek szembe. Az összeállítás megköny-