51860. lajstromszámú szabadalom • Segédhallgató telefonokhoz

liató áttört tömlő és gumiszalag esetére, •még pedig oly helyzetben, melyben a (k) kagyló külső és az (i) kagyló belső oldalát látjuk. A 3. ábra az (1) gumiszalagnak a (k) kagylón való megerősítését fölülnézetben ábrázolja. Itt azt is jeleztük, hogy a gumi­szalag egyik végét (m) csattal láthatjuk el, hogy a gumiszalag hasznos hosszát na­gyobbíthassuk vagy kisebbíthessük. Mint az az 1. és 2. ábrákból kitűnik, célszerű, ha a (c) cső akként nyúlik a (b) kamarába, hogy torkolata a főballgató membránjához lehető közel feküdjék. Hogy a hanghullámok szóban lévő részét szoro­san a membrán mellett foghassuk föl, cél­szerű ha a cső torkolata a cső ferde elvá­gása következtében a membránnal párhu­zamos (1. és 2. továbbá 7. ábra). A 7. áb­ránál föltételeztük, hogy a cső körkereszt­metszetű, míg az 1. és 2. ábránál lapos elipszis keresztmetszetet tételeztünk föl, hogy a (d) nyílás a membránhoz lehető kö­zel legyen. Mint az a 8. ábrán látható, ugyanerre a célra lapos négyszög kereszt­metszetű csövet is lehet alkalmazni. A 4. ábrán a cső a membrán felé derék­szög alatt le van hajlítva és eltolható (n) végdarabbal van fölszerelve úgy, hogy a cső torkolatának a membránhoz viszonyí­tott helyzetét be lehet állítani. Az 5. ábra szerint a csőre fölfogott hanghullámok erősítése céljából kúpos (o) végdarabot is lehet húzni. A 6. ábrán végül a cső nem nyúlik a •(b) kamrába, ellenben a kamrában egy (p) keresztfal van alkalmazva, mely a hang­hullámok bizonyos részét a (c) csőhöz ve­zeti és mely a hanghullámok erősítésének céljából eltolható is lehet. A 9. ábrán végül nézetben az is látható, .hogy a (b) kamara (d) nyílását pl. egy (r) tolóka segélyével szabályozhatjuk, hogy a •közvetlenül ható hanghullámokat is szabá­lyozhassuk. A hatás minden esetben azon alapszik, hogy a membrántól jövő hanghullámokat egy (b) kamara fogja föl, honnan megfele­lően megosztva egy központi (d) nyíláson közvetlenül hátnak a fülre, a kamarába nyúló (c) csövön pedig egy (i) segédhallga­tóba jutnak, minek következtében a hang­hullámon: mindkét része külön-külön hat. Minthogy azonban a segédhallgatóba menő hanghullámok útközben elgyengülnek, azo­kat lehetőleg a membrán magasságában fogjuk föl úgy, hogy közvetlenül a mem­brántól jövő hanghullámok is jussanak a se­gédhallgatóhoz. A hanghullámok elosztása tetszés szerint szabályozható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Segédhallgató telefonokhoz, azáltal jel­lemezve, hogy a kagylóból stb. álló se­gédhallgatót egy tömlő köti össze a fő­hallgató hangnyílását körülvevő kama­rával, melyben a közvetlenül ható hang­hullámok részére egy központi nyílás van alkalmazva és melybe a segédhall­gatóhoz vezetendő hullámok fölfogására egy csövecske nyúlik be. 2. Az 1, alatt védett segédhallgató fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a célszerűen hallgató kagylóval fölsze­relt kamarát célszerűen változtatható hosszúságú rugalmas szalag rögzíti le­vehetően a főhallgatón. 3. Az 1. alatt védett segédhallgató fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kamara tömítő gyűrűvel van fölsze­relve. 4. Az 1. alatt védett segédhallgató foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kamarába nyúló cső közvetlenül a főhallgató membránja mellett torkol­lik ki. 5. A 4. alatt védett segédhallgató fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a cső vége ferdén el van vágva vagy derékszög alatt le van hajlítva és tor­kolata a membránnal párhuzamos, ke­resztmetszete pedig köralakú- vagy la­pos (eliptikus, négyszögletes stb.) 6. Az 1. alatt védett segédhallgató fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csőnek kiváltható vagy eltolható, hen­geres vagy kúpos végdarabja van.

Next

/
Thumbnails
Contents