51821. lajstromszámú szabadalom • Csőhengermű visszahúzókészülékkel a kihengerlésnél a tövisrúdra tolt cső számára

— 100 fölöslegessé tesz minden segédeszközt a letolóvilla vezetésére, mert a vezetést maga a tövisrúd végzi. Ennek következtében mindegyik visszahúzókészülék a többiektől függetlenül mozgatható. A visszahúzókészülék hajtóközege gyanánt itt is szabadon eső súlyt vagy erős torziósrúgót használunk, amelyet a föltolt cső fölemel, illetve megfeszít. A 3. és 4. ábrákon (a) a kaliberhengerek, (b) a tövisrúd, (c) ez utóbbiak támfölülete, (d) az (e) letolóvillákat hordó szán vagy kocsi, amely az (f) vezetőrudakon csúszik, illetve fut és (g) a munkadarab. A visszahúzókészülék hajtása egy vagy több (i) súly útján történik, amelyek (h) kötelek, láncok vagy szalagok segítségével vannak a (d) szánnal vagy kocsival megfelelően összekötve. A cél elérésére az (e) villa és (g) cső mellső vége közé elég hosszú (k) csődarab van helyezve. Ez a (k) csődarab körülbelül a kalibernek felel meg úgy, hogy homlokfölülete a (g) cső hoculokfölületéhez illeszkedik, amely azt hengerlés közben visszaszorítja. Mihelyt a munkadarab a dugaszon túlhaladt, a fölső (a) kaliberhengert fölemeljük és a fölemelt súlyok működésbe lépnek. Az (i) súlyok sülyednek és a (h) szalag révén magukkal viszik a (d) szánt, amely (e) villáival a (k) csődarabokra hat és így a (g) csöveket visszahúzza. Eközben a (k) csődarabok a dugaszokon túlhaladhatnak úgy, hogy a (g) cső teljesen letolatik. Csak a kalibernek erre következő zárásánál és a hengerek forgatásánál mozdulnak ki újból a (k) csődarabok és a folyamat ismétlődik. Ez az elrendezés a visszahúzókésziilék előnyös egyszerűsítését teszi lehetővé (5. ábra). A szán vagy kocsi itt elmarad és az (e) villát gyűrű gyanánt képezzük ki, amelynek alkalmas pontján az (m) szem van elrendezve a (h) szalag megerősítése céljából. Az (e) gyűrűben van megerősítve a (k) csődarab, amely billenés megakadályozása végett (1) vezetőgörgőkkel van fölszerelve, amelyek a (b) tövisrúdon futnak. A (h) szalagok (n, o) görgőkön futnak, amelyek közül az (n) görgő lazán forog a rögzített (p) rúdon, amely a (b) tövisrudak fölött harántirányban fekszik. Az (o) görgők hasonló módon vannak, pl. a födémgerendákon az (r) rúdra szerelve. Ily módon elérjük azt, hogy mindig csak annyi súly emeltetik, amennyi a megfelelő számú egyidejűleg hengerelt (g) csövek visszavezetésére szükséges. Ha tehát csak egy csövet hengerelünk, úgy ez a kaliberen áthaladva, csak saját hajtósúlyát emeli föl és így tovább. A súlyok helyett torziós rugók is hasz- * nálhatók, amelyek egyrészt a rögzített rúdon, másrészt a görgőn vagy ezzel szilárdan összekötött rúgóházon vannak megerősítve. Az utóbbi foganatosítási alak az ismert hasonló elrendezésektől rendkívüli egyszerűsége révén tűnik ki és mindent elkerül, ami üzemzavarokra adhatna alkalmat. A vezetőgörgők helyett természetesen perselyekben vagy ketrecekben elrendezett golyókat használhatunk, amelyek nagyobb számban a visszahúzókészüléknek csaknem súrlódásmentes járást biztosítanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csőhengermű letoló szánból álló visszahúzókészülékkel a hengerlés közben a tövisrúdra tolt cső számára, jellemezve azáltal, hogy a cső a tövisrúdra fölfutva magával viszi a letolószánt, amely ekkor visszahúzószalagot visz magával, amelyet súly vagy másefféle a fölső hengerhez szorít és amely a hengerek szétválása után a szánt visszatolja és a csövet a rúdról eltávolítja. 2. Csőhengermű az 1. igény szerinti viszszahúzókészülékkel, jellemezve azáltal, hogy a menesztővilla és a munkadarab közé csődarab van akképen beillesztve, hogy ez a munkadarabot a tövisről teljesen letolja. 3. Csőhengermű az 1. és 2. igény szerinti visszahúzókészülékkel, jellemezveazáltal, hogy a csődarab a tövisrúdra húzott gyűrűvel áll összeköttetésben, amely egyéb vezetést nem igényel. 4. Csőhengermű a 2. és 3. igény szerinti