51819. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzkondenzátorokon

melegmennyiség és így a kondenzátor ha­tásfoka annál nagyobb lesz, minél keve­sebb levegő marad vissza rendesen a kon­denzátorban, vagy ennek valamely teré­ben és minél nagyobb a kondenzátor be-és ki vezetőpontjai között a hőmérséklet­különbség. Ennekfolytán a leírt módon szerkesztett, elrendezett és működő gőz­kondenzátorok lehetővé teszik, hogy a kondenzátorban lévő csövek nagyobb hő­elvonóképességgel bírjanak, mint az eddig használt vagy javasolt kondenzátoroknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás gőzkondenzátorokon, jellemezve azáltal, hogy a kondenzátor konden­zálótere vagy főkondenzálótere (f) ve­zetőlemezekkel van ellátva, melyek oly módon vannak elrendezve, hogy a kon­denzálótér keresztmetszetét ékalakú (g, h, i) szakaszokra osztják, melyek egy­máshoz párhuzamosak és melyeken át a belépő, levegővel kevert párák gya­korlatilag véve egyenletesen, simán és folytonosan haladnak át, mimellett a levegővel kevert páráknak térfogata és hőmérséklete folytonosan csökken és azok a szűk (k) kivezetőhelyen koncen­tráltainak, ahonnét a levegővel kevert párák egyenletesen és minimális hő­mérséklettel közvetlenül a következő sorozatosan kapcsolt (o) kondenzáló tér­nek egy vagy több (m vagy p) beve­zetőnyílásán vezettetnek át, vagy a (c) szívócsőbe vagy térbe haladnak, miál­tal a gőz hatásos kondenzálását és a levegővel kevert páráknak hűtését biz­tosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti újítással föl­szerelt gőzkondenzátor kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ékalakú (g, h, i) kondenzálÓ3zakaszoknak szűk vége közvetlenül egy (d) diafragma fölött végződik, mely lyukasztásokkal van el­látva, hogy a kondenzálószakasz egész hosszában egyenletesen átáramló lég- és párakeverék a diafragma alatt lévő térbe vezettessék. 3. Az 1. igénypont szerinti újítással ellá­tott gőzkondenzátor kiviteli alakja, jel­lemezve azáltal, hogy a (g, h, i) kon­denzálószakaszok oly módon vannak elrendezve, hogy a levegővel kevert párákat egyenletesen egy utolsó (o) kondenzálótérbe vezetik, melyben a le­vegővel kevert párák az egész (s) kon­denzálófölületen egyenletesen végigára­molnak. 4. Újítás gőzkondenzátorokon, melyek két vagy több kondenzálótérrel bírnak, jel­lemezve azáltal, hogy az utolsó (o) kon­denzálótérnek a levegő és párák beve­zetésére való egy vagy több (p vagy x) beeresztőnyílása és azok kivezetésére való egy vagy több (e) vagy (e és q) kieresztőnyílása aképen van elrendezve és méretezve, hogy a levegőnek és pá­ráknak a (b) főkondenzálótérből az utolsó (o) kondenzálótérbe való egyen­letes beáramlását, az utóbbin át való egyenletes áramlását és ebből való egyenletes eltávozását elősegíti. 5. A 4. igénypont szerinti újítással ellátott gőzkondenzátor kiviteli alakja, jelle­mezve azáltal, hogy az utolsó (o) kon­denzálótér egy vagy több (u) osztóle­mezzel van fölszerelve, melyek a (p) bevezetőnyílás vagy nyílások és az (e) kivezetőnyílás vagy nyílások közötti utat meghosszabbítják, miáltal a leve­gőnek és páráknak az (o) kondenzáló­téren és az (s) kondenzálófölületen való áramlási sebességet növelik, valamint az áramlást sokkal egyenletesebbé te­szik úgy, hogy a kondenzátor hatásfoka növeltetik. 6. Az 1. és 2. igénypont szerinti újítással ellátott gőzkondenzátor kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (g, h, i) kon­denzátorszakaszok oly módon vannak elrendezve, hogy a levegővel kevert párákat egyenletesen a csőnélküli (c) kivezetőtérbe vezetik. 7. A 3., 4., 5. vagy 6. igénypont szerinti újítással ellátott gőzkondenzátor kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az utolsó (o) kondenzálóteret vagy a (c) kivezető­teret az előző (b) kondenzálótértől el-

Next

/
Thumbnails
Contents