51818. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szinkrón forgóáramú gépeknél a feszültség önműködő szabályozására

transzformátoron át a főgép második (e) rótortekercselésének adja le. Az 1. ábrán látható foganatosítási alak •csakis példaképen szolgál. így pl. elmaradhat a (t) transzformátor, mely itt csakis arra szolgál, hogy a gerjesztőgép szerkezeténél ne legyünk megszorítva és mégis létesíthessük a kellő fázisszámot és feszültséget. Gerjesztőgép gyanánt bármely tetszőleges forgóáramú gép használható, pl. olyan, melynél a forgóáramú tekercselés fix és a rótor kifejezett sarkokkal biró, vagy ilyenekkel •el nem látott induktort képez, melyhez az -egyenáramot csúszógyűrűkön vezetjük be. A (v) és (w) ellenállásoknak nem kell indikciómenteseknek lenniök, helyes és bizonyos viszonyok között kedvezőbb működés érhető el akkor is, ha azoknak kapacitásuk vagy önindukciójuk van és ha azokat ennek megfelelően pl. kondenzátorok vagy fojtócsévék gyanánt képezzük ki. A (v) ellenállás a bevezetett forgóáramot egyenletessé teszi, hogy a kefék átmeneti ellenállásának és a rótortekercselés ellenállásának a belső fölmelegedés által okozott változását kiküszöbölje. A (w) ellenállásnak az a föladata, hogy a kompaundáló ampéremenetek számát finomabban szabályozhassuk, •ennek a céljának akkor is megfelel, mikor a (c) kompaundáló transzformátornak primár és nem szekundér oldalával van kapcsolva, mint az 1. ábrán föltüntettük. További módosítás az, hogy a kompaun dáló transzformátor teljesen elmarad. Föltéve, hogy ezt a feszültségi viszonyok megengedik, a transzformátor elhagyása pl. háromfázisú áramnál lehetséges, ha a rótor <k) tekercselésén ismert módon a státor áramát magát vezetjük át. Csak egy rótortekercseléssel biró elrendezés látható a 2. ábrán. Itt a gerjesztőgép az induktoron kifejezett sarkokkal ellátott vagy el nem látott, közönséges alakú forgóáramú gép gyanánt van kiképezve. Nem szükséges, hogy a gerjesztőgép korlátolt vagy változatlan erősségű áramot szolgáltasson, ki lehet mutatni azt, hogy akkor is •elégséges, hogy a gerjesztőgép a feszültség karakterisztikus egyenes ágára dolgozzék, mikor a gerjesztőgép rótorának csak egy tekercselése van és hogy a méretek szempontjából előnyös, ha a gép mezeje gyenge. A 2. ábrán (a) a gerjesztőgép induktora, melyhez az (f) gyűrűk vezetnek egyenáramot, (d) a gerjesztőgép státora, mely a főgép (1) rótortekercselésébe a (v) ellenálláson át vezet forgóáramot. A 2. ábra ugyancsak csupán példaképön van föltüntetve. A kompaundáló transzformátor és (v, w) ellenállások tekintetében ugyanaz áll, mint az 1. ábránál. A kompaundáló és gerjesztő oldal részére a főgép rótorán ugyanazok a (b) kefék vannak alkalmazva, ezek szétválasztása lehetséges ugyan, de nem szükséges. További módosítás, melynél a rotornak csak egyetlen tekercselése van, akként származik, hogy a gerjesztőgépet, rótortekercselést és kompaundáló transzformátort nem kapcsoljuk a második ábra szerint egymással párhuzamosan, hanem Iáncolatosan. Ebben az esetben nem csak kívánatos, hanem szükséges is, hogy a kompaundáló transzformátorhoz párhuzamosan a primér vagy szekundér oldalon tetszőleges (ohmos, önindukciós vagy kapacitásos) ellenállást kapcsoljunk be. Az ellenállás elkerülhető, ha a korapaumdáló transzformátornál az üres járási áramot alkalmas módon fokozzuk. Ennél az elrendezésnél célszerű, ha a gerjesztőgép mezeje erős. A leírt gép azonban csakis akkor fog a találmányi gondolatnak megfelelően működni, ha a kompaundáló ampéremenetek számát a (c) transzformátor áttevési viszonyának, a kefeállásnak és a rótoráramkörben alkalmazott szabályozó ellenállásnak megfelelően állítjuk be úgy fázis, mint nagyság tekintetében. Eme beállítás nélkül gyakorlatilag alig volna lehetséges, hogy a 2. ábrán látható elrendezést használatra alkalmassá tegyük. Ennek az elkerülhetlen beállításnak biztosítására szolgáló elrendezés olyan, hogy egyelőre csakis a vezetékkapcsolatokat létesítjük az 1. vagy 2. ábra szerint, de a gerjesztőgépet nem gerjesztjük. Most már