51811. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramú higanygőzlámpák meggyújtására billentés útján
Megjelent 1911. évi április hó 35-én. MAGY. gj^ KIR. SZABADALMI jB5| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51811. szám. Vll/h. OSZTÁLYBerendezés váltakozó áramú higanygőzlámpák meggyújtására billentés útján. W. C. HERAEUS G. M. B. H. CÉG M/M HANAUBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 5-ike. Elsőbbsége 1910 janaár hó 17-ike. A találmány tárgya berendezés oly váltakozó áramú higanygőzlámpák meggyújtására billentés útján, amelyeknél pemcsak a katóda, hanem az anódák is higanyból vannak. Az E. T. Z. 1908. évfolyamában és| a 183556. számú német szabadalmi leírásban már ismertetve vannak oly higanygőz egyenátalakítók, amelyeknél nemcsak a katóda, hanem az anódák is higanyból vannak. Ezeknél a gyújtás billentés útján nehézséggel nem jár, minthogy itt az anódák a katóda közvetlen közelében vannak elrendezve úgy, hogy a készülék billentésénél az anódák egyike a katódával azonnal átmenetileg érintkezésbe jut és a fényív nehézség nélkül és helytálló anódáknál szükséges segédanóda nélkül meggyúlad. Lámpáknál ellenben, amelyeknél a katóda és anódák higanyból vannak, a dolog másképen áll. Itt a lámpa természetének megfelelően az anódákat a katódától nagyobb távolságban kell elrendezni, hogy megfelelő hosszú világítócsövet kapjunk, amelyben a fényív ég. Ha ilyen lámpákat, mint az említett egyenátalakítókat, segédanóda alkalmazása nélkül akarunk meggyújtani, akkor az anódák higanyát a katódához, vagy fordítva, a katóda higanyát az anódákhoz kell folyatni, vagy a készüléket billenteni kell, minek folytán a higany az anódáktól vagy azok egyikétől a katódához és ismét visszafolyik. A gyújtás utóbbi módját rendszerint alkalmazzuk, minthogy ügyelni kell arra, hogy a higany kezdettől fogva meghatározott, a lámpa helyes működéséhez szükséges arányban elosztassék az anódák és a katóda között. Itt fölmerül már most az a nehézség, hogy az anódákat :a katódával átmenetileg összekötő higanyszál ezen összeköttetés megszűntével gyakran az anódák között még rövidzárlatot képez úgy, hogy fényív nem keletkezhetik, vagy hogy a fényív képződése után az anódákhoz visszafutó szál egyidejűleg összefüggő sugárban több anódához jut ugy, hogy a már képződött fényív kialszik. Azt találtuk már most, hogy ily hibás gyújtások elkerülhetők, ha az anódaedények megfelelő ágyazása vagy megfelelően elrendezett válaszfalak vagy gátak vagy mindkét segédeszköz útján a folyó higanyszálat oly útra kényszerítjük vagy annak oly elosztását idézzük elő, amely kizárja* hogy a szál elszakadásánál vagy a fényív képződése után az anódák között rövidzárlat uralkodjék vagy keletkezzék.