51802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folytonos üzemben préselt horonycserepek leszedésére

Megjelent ltfll. évi április hó 25-én. MAGY. IÍIR. SZABADALMI hBu HIVATAL SZABADALMILEIRAS 51802. szám. XVlI/o. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folytonos üzemben préselt horonycserepek leszedésére. F. P. VIDIC & C° CÉG ÉS MARZOLA JÓZSEF MŰVEZETŐ LAIBACHBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 19-ike. Elsőbbsége 1909 junius hó 18-ika. Ismeretesek már különböző munkaeljárások végtelen szalag alakjában sajtolt horonytégláknak és horonycserepeknek a szár rító keretekre való fölrakására. Ismeretes pl. a német 34411. és 99625. sz. szabadalmakból a cserépszalagot közvetlenül a vágókocsi előtt fekvő szárítiókeretre fölfutni hagyni úgy, hogy a lemetszett cserép a szárítókerettel emelhető ki a kocsiból. Ajánlották másrészt külön leszedőasztal alkalmazását, amelyre a metszőkocsiról jövő cserepek a cserépszalag toló hatása folytán futnak föl. Ezen külön asztalok eddig egy szimmetriasíkjukban fekvő vízszintes tengely körül billenthették voltak úgy, hogy a cserépnek az asztalról való levevése azáltal eszközöltetett, hogy a szárítókeretet az asztalra fölfutott cserépre fektették s az asztalt 180°-kal elfordították úgy, hogy a cserép a keret fölé kerülve, ezzel eltávolítható volt. Az első helyen említett eljárásnak az a hátránya, hogy nagy ügyességet igényel, de gyors munkát még sem tesz lehetővé, még pedig azért, mert a szárítókereteknek a vágókocsiba való behelyezése és kiemelése a metsződrótok szerkezete által korlátolt helyen igen nehézkes s emellett gyorsan eszközlendő, mielőtt még az előrehaladó új cserép lefödné azt a helyet, ahová a keret helyezendő. Ehhez jön még az a hátrány is, hogy már két munkásnak, a lemetszőnek és a kiemelőnek egyidejű munkája a metszőkocsi körül1

igen meg van nehezítve a helyszűke által, emellett azonban egy munkás csak a legnagyobb ügyességgel képes a telt keretek kiemelését és az üres keretek behelyezését oly gyorsan eszközölni, mint ezt az üzem egyébként lehetővé tenné. Épp ez okból rendszerint két munkás szükséges, melyek közül az egyik a kereteket kiemeli és behelyezi, a másik pedig a társától ia telt kereteket átveszi és lerakja és egyidejűleg üres kerekereteket nyújt vissza. A másodsorban említett berendezés hátránya az, hogy az asztalnak a cseréppel és kerettel való megfordítása gyorsan lévén eszközlendő, a lágy cserepek gyakori sérülésére ad alkalmat. A jelen találmány tárgya oly eljárás, mely szerint a cserepeket ugyancsak szárítókeretekre futtatjuk föl, amellett azonban külön leszedő asztalt alkalmazunk. Azáltal, hogy a fölfutó cserepek közvetlenül fölvevő keret egy külön elrendezett, de nem