51780. lajstromszámú szabadalom • Berendezés merülő naszádok és hasonlók merülésének szabályozására

tekével fog közlekedni. A szivattyú (f) nyomóvezetéke viszont a (q) nyílás révén az (n) kamra közvetítésével az (a) tartályba vezető (e) csővel van kapcsolva. Ha a tartály eléggé megtelt és a naszád már merülni kezd, akkor a csapot a nyíl irányában fordítjuk el, hogy az 5. ábrabeli helyzetbe hozzak. Ezen elfordítás alatt az {e) vezeték és a (c) vezeték egyformán és fokozatosan záratnak. Mihelyt a csapot el­fordítani kezdjük, az alsó (r) nyílás (4. ábra) a (t) nyílással szembe kerül úgy, hogy a szivattyú (f) nyomóvezetékén jövő víz két áramra oszlik, melyek közül az egyik a még többé-kevésbé nyilt (c) csőbe halad míg a másik az (i) kamrán keresztül visz­szalép a szivattyú (h) szívóvezetékébe. A csap további elfordításakor végül az 5. ábra helyzete éretik el, amennyiben a szi­vattyú (h) szívóvezetéke az (i) kamra, (q) nyílás és (n) rekesz révén a nyomóvezeték­kel van kapcsolva. A szivattyú tehát rö­vidre van zárva, tehát ép oly sebességgel járhat tovább, mint a csap 3. ábrabeli hely­zetében, mimellett a csapnak a 3. ábrabeli helyzetből az 5. ábrabeli helyzetbe való jut­tatása sem a súrlódást nem fokozta, sem pedig a megterhelést nem növelte. A fölszínre való emelkedés céljából a •csapot ugyancsak a nyíl irányában folyta­tólag a 6. ábrabeli helyzetbe fordítjuk, mely­ben a szivattyú szívóvezetéke a (p) és (s) nyílásokon és (m) kamrán át az (a) tartály {c) csövével kerül kapcsolatba. Az (f) nyomó­vezeték viszont az (n) rekesz (q) nyílása révén közvetlenül a tengerbe vezető (e) csővel hozatik kapcsolatba, vagyis a szi­vattyú a vizet a tartályból a tengerbe szo­rítja ki. Az elrendezés előnyei a következők: A találmány segélyével a merülő naszád nehezéktartályaiban foglalt vízmennyiséget tetszés szerint változtathatjuk anélkül, hogy a tetszés szerinti egyenletes sebességgel járó szivattyú sebességét kellene változtatni, vagy reverzálni. Elkerüljük tehát a hibás kezelésből eredő sérüléseket, melyek külö­nösen akkor léptek föl, mikor még a sza­bályozó működtetésének reverzálására a szi­vattyút előbb mindig meg kellett állítani és újból megindítani. A csap közbenső helyzetben való beállí­tása, vagyis az (o, p, q, r) nyílások rész­beni nyitása által pontosan beállíthatjuk a beszívott víz mennyiségét anélkül, hogy a szivattyú sebességét változtatni kellene és anélkül, hogy a nyomás a szivattyú nyomó­vezetékében növekednék. Módunkban van tehát a merülést a merülőkormány igénybe­vétele nélkül is teljes pontossággal sza­bályozni. A szivattyú tetszés szerinti szerkezetű lehet és tetszés szerinti motorral hajtható. A (j) szabályozó egy vagy több nehezéktar­tállyal közlekedhet, melyek egymás mögé vagy egymás mellé lehetnek kapcsolva. A találmány tárgya merülő naszádokon és hasonlókon alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés a merülés szabályozására oly merülő naszádoknál és hasonlóknál, melyeknél a nehezéktartály kiürítésére és töltésére szivattyú szolgál, jellemezve azáltal, hogy a (g) szivattyú szívó- és nyomóvezetéke egy (d, j) szabályozóval van kapcsolva, mely beállítása szerint a szivattyú nyomó- vagy szívóvezetékét a tengerrel vagy az (a) nehezéktartállyal kapcsolhatja, vagy pedig a szivattyút rövidre zárhatja, oly célból, hogy a szi­vattyút állandóan egy irányban járat­hassuk és a vezérlés csak a szabályozó beállítása révén legyen eszközölhető, miáltal a vezérlés művelete egyszerű­síttetik. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezet foganato­sítási alakja, jellemezve egy (d) csaptok kerületén egyenletes távolságban elren­dezett (e, f, c) nyílások által,, melyek a szivattyú nyomóvezetékével, ill. külvíz­zel, ill. a nehezéktartállyal közlekednek, jellemezve továbbá a csaptok (i) gyűrűs kamrája által, mely a szivattyú (h) szívó­vezetékével közlekedik és a csaptest felé nyílásokkal bír, jellemezve végül a csaptokba illő elforgatható (j) csaptest által, melynek (k) válaszfala által képe-

Next

/
Thumbnails
Contents